तन्त्रसार
Tantrasāra
- 1 atha prasannahṛdayo yāgasthānaṃ yāyāt tac ca yatraiva hṛdayaṃ … ಬಳಿಕ ಪ್ರಸನ್ನಹೃದಯನಾದವನು ಯಾಗಸ್ಥಾನಕ್ಕೆ ಹೋಗಬೇಕು.
- 2 pīṭhaparvatāgram ityādis tu śāstre sthānoddeśa etatpara eva boddhavyaḥ ಆದರೆ ಶಾಸ್ತ್ರದಲ್ಲಿ ಪೀಠ, ಪರ್ವತಾಗ್ರ ಮೊದಲಾದವುಗಳೆಂದು ಸ್ಥಾನವನ್ನು ನಿರ್ದೇಶಿಸಿರುವುದು ಇದೇ…
- 3 teṣu teṣu pīṭhādisthāneṣu parameśaniyatyā parameśvarāviṣṭānāṃ śaktīnāṃ dehagrahaṇāt āryadeśā … ಆಯಾ ಪೀಠ ಮೊದಲಾದ ಸ್ಥಾನಗಳಲ್ಲಿ ಪರಮೇಶ್ವರನ ನಿಯತಿಯಿಂದ ಪರಮೇಶ್ವರಾವಿಷ್ಟವಾದ ಶಕ್ತಿಗಳು ದೇಹವನ್ನು…
- 4 tatra yāgagṛhāgre bahir eva sāmānyanyāsaṃ kuryāt karayoḥ pūrvaṃ … ಅಲ್ಲಿ ಯಾಗಗೃಹದ ಮುಂದೆ, ಹೊರಗೆಯೇ, ಮೊದಲು ಎರಡು ಕೈಗಳ ಮೇಲೆ ಸಾಮಾನ್ಯ ನ್ಯಾಸವನ್ನು ಮಾಡಬೇಕು, ಬಳಿಕ ದೇಹದ…
- 5 hrīṃ na pha hrīṃ hrīṃ ā kṣa hrīṃ … ‘ಹ್ರೀಂ ನ ಫ ಹ್ರೀಂ, ಹ್ರೀಂ ಆ ಕ್ಷ ಹ್ರೀಂ’ ಎಂಬ — ಶಕ್ತಿ ಮತ್ತು ಶಕ್ತಿಮಂತನನ್ನು ಸೂಚಿಸುವ — ಮಾಲಿನೀ…
- 6 mālinī hi bhagavatī mukhyam śāktaṃ rūpaṃ bījayonisaṅghaṭṭena samastakāmadugham ಏಕೆಂದರೆ ಭಗವತಿಯಾದ ಮಾಲಿನಿಯು ಮುಖ್ಯವಾದ ಶಾಕ್ತ ರೂಪವಾಗಿದ್ದು, ಬೀಜ (ವ್ಯಂಜನ) ಮತ್ತು ಯೋನಿ (ಸ್ವರ) ಗಳ…
- 7 anvarthaṃ caitan nāma rudraśaktimālābhir yuktā phaleṣu puṣpitā saṃsāraśiśirasaṃhāranādabhramarī … ಈ ಹೆಸರು ಅನ್ವರ್ಥವಾದದ್ದು: ರುದ್ರಶಕ್ತಿಗಳ ಮಾಲೆಗಳಿಂದ ಕೂಡಿ, ಫಲಗಳಲ್ಲಿ ಪುಷ್ಪಿತಳಾಗಿ, ಸಂಸಾರವೆಂಬ…
- 8 ata eva hi bhraṣṭavidhir api mantra etannyāsāt pūrṇo … ಆದ್ದರಿಂದಲೇ ವಿಧಿ ಭ್ರಷ್ಟವಾದ ಮಂತ್ರವೂ ಸಹ ಈ ಮಾಲಿನೀ ನ್ಯಾಸದಿಂದ ಪೂರ್ಣವಾಗುತ್ತದೆ;
- 9 dehanyāsānantaram arghapātre ayam eva nyāsaḥ ದೇಹನ್ಯಾಸದ ಬಳಿಕ ಅರ್ಘಪಾತ್ರೆಯಲ್ಲಿಯೂ ಇದೇ ನ್ಯಾಸ.
- 10 iha hi kriyākārakāṇāṃ parameśvarābhedapratipattidārḍhyasiddhaye pūjākriyā udāharaṇīkṛtā tatra ca … ಇಲ್ಲಿ ಕ್ರಿಯೆಯ ಕಾರಕಗಳಿಗೆ ಪರಮೇಶ್ವರನೊಡನೆ ಅಭೇದದ ಪ್ರತಿಪತ್ತಿಯ ದಾರ್ಢ್ಯವನ್ನು ಸಾಧಿಸಲೆಂದು…
- 11 evaṃ kriyākrameṇāpi parameśvarīkṛtasamastakārakaḥ tayaiva dṛśā sarvakriyāḥ paśyan vināpi … ಹೀಗೆ ಕ್ರಿಯಾಕ್ರಮದಿಂದಲೇ ಸಮಸ್ತ ಕಾರಕಗಳನ್ನೂ ಪರಮೇಶ್ವರಮಯವಾಗಿ ಮಾಡಿಕೊಂಡು, ಅದೇ ದೃಷ್ಟಿಯಿಂದ ಸಕಲ…
- 12 evam arghapātre nyasya puṣpadhūpādyaiḥ pūjayitvā tadvipruḍbhir yāgasāraṃ puṣpādi … ಹೀಗೆ ಅರ್ಘಪಾತ್ರೆಯಲ್ಲಿ ನ್ಯಾಸ ಮಾಡಿ, ಪುಷ್ಪ-ಧೂಪ ಮೊದಲಾದವುಗಳಿಂದ ಪೂಜಿಸಿ, ಆ ಪಾತ್ರೆಯ ಜಲಬಿಂದುಗಳಿಂದ…
- 13 tataḥ prabhāmaṇḍale bhūmau khe vā oṃ bāhyaparivārāya nama … ಬಳಿಕ ಪ್ರಭಾಮಂಡಲದಲ್ಲಿ, ನೆಲದಲ್ಲಿ ಅಥವಾ ಆಕಾಶದಲ್ಲಿ ‘ಓಂ ಬಾಹ್ಯಪರಿವಾರಾಯ ನಮಃ’ ಎಂದು ಬಾಹ್ಯಪರಿವಾರವನ್ನು…
- 14 tato dvārasthāne oṃ dvāradevatācakrāya nama iti pūjayet ಬಳಿಕ ದ್ವಾರಸ್ಥಾನದಲ್ಲಿ ‘ಓಂ ದ್ವಾರದೇವತಾಚಕ್ರಾಯ ನಮಃ’ ಎಂದು ದ್ವಾರದೇವತಾಚಕ್ರವನ್ನು ಪೂಜಿಸಬೇಕು.
- 15 agupte tu bahiḥsthāne sati praviśya maṇḍalasthaṇḍilāgra eva bāhyaparivāradvāradevatācakrapūjāṃ … ಆದರೆ ಹೊರಗಿನ ಸ್ಥಾನವು ಕಾಯ್ದಿರದೆ ಬಯಲಾಗಿದ್ದರೆ, ಒಳಗೆ ಪ್ರವೇಶಿಸಿ ಮಂಡಲಸ್ಥಂಡಿಲದ ಮುಂದೆಯೇ…
- 16 tato 'pi phaṭ phaṭ phaṭ iti astrajaptapuṣpaṃ prakṣipya … ಬಳಿಕ ‘ಫಟ್ ಫಟ್ ಫಟ್’ ಎಂದು ಅಸ್ತ್ರಮಂತ್ರದಿಂದ ಜಪಿಸಿದ ಪುಷ್ಪವನ್ನು ಎಸೆದು, ವಿಘ್ನಗಳು ಅಪಸಾರಿತವಾದವೆಂದು…
- 17 tatra mumukṣur uttarābhimukhas tiṣṭhet yathā bhagavadaghoratejasā jhaṭity eva … ಅಲ್ಲಿ ಮುಮುಕ್ಷುವು ಉತ್ತರಾಭಿಮುಖನಾಗಿ ನಿಲ್ಲಬೇಕು — ಭಗವಂತನ ಅಘೋರ ತೇಜಸ್ಸಿನಿಂದ ಕೂಡಲೇ ಅವನ ಪಾಶಗಳು…
- 18 tatra parameśvarasvātantryam eva mūrtyābhāsanayā diktattvam avabhāsayati ಅಲ್ಲಿ ಪರಮೇಶ್ವರನ ಸ್ವಾತಂತ್ರ್ಯವೇ ಮೂರ್ತಿಯ ಆಭಾಸನೆಯಿಂದ ದಿಕ್ತತ್ತ್ವವನ್ನು ಅವಭಾಸಗೊಳಿಸುತ್ತದೆ.
- 19 tatra citprakāśa eva madhyaṃ tata itarapravibhāgapravṛtteḥ prakāśasvīkāryam ūrdhvam … ಅಲ್ಲಿ ಚಿತ್ಪ್ರಕಾಶವೇ ಮಧ್ಯ;
- 20 tatra madhye bhagavān ūrdhve 'sya aiśānaṃ vaktram adhaḥ … ಅಲ್ಲಿ ಮಧ್ಯದಲ್ಲಿ ಭಗವಂತ;
- 21 ity evaṃ saṃvinmahimaiva mūrtikṛtaṃ digbhedaṃ bhāsayati iti dik … ಹೀಗೆ ಸಂವಿತ್ತಿನ ಮಹಿಮೆಯೇ ಮೂರ್ತಿಯಿಂದ ಮಾಡಲ್ಪಟ್ಟ ದಿಗ್ಭೇದವನ್ನು ಭಾಸಗೊಳಿಸುತ್ತದೆ;
- 22 yathā yathā ca svacchāyā laṅghayitum iṣṭā satī puraḥ … ತನ್ನ ನೆರಳನ್ನು ದಾಟಬೇಕೆಂದು ಬಯಸಿದಾಗ ಅದು ಎಷ್ಟು ಮುಂದೆ ಸಾಗಿದರೂ ಮತ್ತೂ ಮುಂದೆಯೇ ಇರುವಂತೆ, ಹಾಗೆಯೇ…
- 23 evaṃ yathā bhagavān digvibhāgakārī tathā sūryo 'pi sa … ಹೀಗೆ ಭಗವಂತನು ದಿಗ್ವಿಭಾಗಕಾರಿಯಾದಂತೆ ಸೂರ್ಯನೂ ಸಹ;
- 24 evaṃ svātmasūryaparameśatritayaikībhāvanayā dikcarcā iti abhinavaguptaguravaḥ ಹೀಗೆ ಸ್ವಾತ್ಮ, ಸೂರ್ಯ ಮತ್ತು ಪರಮೇಶ್ವರ ಎಂಬ ಮೂರರ ಏಕೀಭಾವನೆಯಿಂದ ದಿಕ್ಚರ್ಚೆ — ಎಂದು ಅಭಿನವಗುಪ್ತರ…
- 25 evaṃ sthite uttarābhimukham upaviśya dehapuryaṣṭakādau ahambhāvatyāgena dehatāṃ dahet … ಹೀಗೆ ಇದ್ದು, ಉತ್ತರಾಭಿಮುಖನಾಗಿ ಕುಳಿತು, ದೇಹ-ಪುರ್ಯಷ್ಟಕ ಮೊದಲಾದವುಗಳಲ್ಲಿ ‘ನಾನು’ ಎಂಬ ಭಾವವನ್ನು…
- 26 tadāsanatvāt bhagavannavātmādīnāṃ śakter eva ca pūjyatvāt iti guravaḥ ಅವು (ಶಕ್ತಿಗಳು) ಆಸನವಾಗಿರುವುದರಿಂದ ಭಗವಂತನಾದ ನವಾತ್ಮ ಮೊದಲಾದವರ, ಮತ್ತು ಶಕ್ತಿಯೇ ಪೂಜ್ಯವಾದ್ದರಿಂದ —…
- 27 tatra ca pañca avasthā jāgradādyāḥ ṣaṣṭhī ca anuttarā … ಅಲ್ಲಿ ಜಾಗ್ರತ್ ಮೊದಲಾದ ಐದು ಅವಸ್ಥೆಗಳನ್ನೂ, ಅನುತ್ತರ ಎಂಬ ಸ್ವಭಾವದಶೆಯೆಂಬ ಆರನೆಯದನ್ನೂ ಅನುಸಂಧಾನ…
- 28 iti ṣoḍhā nyāso bhavati ಹೀಗೆ ಷೋಢಾ (ಆರು ಬಗೆಯ) ನ್ಯಾಸ ಆಗುತ್ತದೆ.
- 29 tatra kāraṇānāṃ brahmaviṣṇurudreśasadāśivaśaktirūpāṇāṃ pratyekam adhiṣṭhānāt ṣaṭtriṃśattattvakalāpasya laukikatattvottīrṇasya bhairavabhaṭṭārakābhedavṛtte … ಅಲ್ಲಿ ಬ್ರಹ್ಮ, ವಿಷ್ಣು, ರುದ್ರ, ಈಶ, ಸದಾಶಿವ ಮತ್ತು ಶಕ್ತಿ ರೂಪವಾದ ಕಾರಣಗಳ ಪ್ರತಿಯೊಂದರ…
- 30 yad āhuḥ ataraṅgarūḍhau labdhāyāṃ punaḥ kiṃ tattvasṛṣṭir nyāsādinā … ಅವರು ಹೇಳುವುದೇನೆಂದರೆ: ‘ಅತರಂಗದಲ್ಲಿ ರೂಢತ್ವವು ಲಭ್ಯವಾದ ಬಳಿಕ ಮತ್ತೆ ನ್ಯಾಸ ಮೊದಲಾದವುಗಳಿಂದ…
- 31 tāvat hi tad ataraṅgaṃ bhairavavapuḥ yat svātmani avabhāsitasṛṣṭisaṃhārāvaicitryakoṭi ಆ ಅತರಂಗವೆಂಬುದು ಭೈರವವಪುಸ್ಸೇ — ಯಾವುದು ತನ್ನಲ್ಲಿಯೇ ಸೃಷ್ಟಿ-ಸಂಹಾರಗಳ ವೈಚಿತ್ರ್ಯದ ಕೋಟಿಯನ್ನು…
- 32 evam anyonyamelakayogena parameśvarībhūtaṃ prāṇadehabuddhyādi bhāvayitvā bahir antaḥ puṣpadhūpatarpaṇādyair … ಹೀಗೆ ಅನ್ಯೋನ್ಯ ಮೇಲನದ ಯೋಗದಿಂದ ಪರಮೇಶ್ವರೀಭೂತವಾದ ಪ್ರಾಣ, ದೇಹ, ಬುದ್ಧಿ ಮೊದಲಾದವುಗಳನ್ನು ಭಾವಿಸಿ,…
- 33 tatra śarīre prāṇe dhiyi ca tadanusāreṇa śūlābjanyāsaṃ kuryāt … ಅಲ್ಲಿ ಶರೀರ, ಪ್ರಾಣ ಮತ್ತು ಬುದ್ಧಿಯಲ್ಲಿ ಅದಕ್ಕೆ ಅನುಸಾರವಾಗಿ ಶೂಲಾಬ್ಜ ನ್ಯಾಸವನ್ನು ಮಾಡಬೇಕು.
- 34 tan nābhyutthitaṃ tanmūrdharandhratrayanirgataṃ nādāntarvartiśaktivyāpinīsamanārūpamarātrayaṃ dviṣaṭkāntaṃ tadupari śuddhapadmatrayam aunmanasam … ಆ (ಸದಾಶಿವ) ನಿಂದ ನಾಭಿಯಿಂದ ಮೇಲೆದ್ದು, ಅವನ ಮೂರ್ಧದ ಮೂರು ರಂಧ್ರಗಳಿಂದ ಹೊರಟು, ನಾದದೊಳಗಿರುವ ಶಕ್ತಿ,…
- 35 dvādaśāntam idaṃ prāgraṃ viśūlaṃ mūlataḥ smaran ದ್ವಾದಶಾಂತದವರೆಗೆ ಹಬ್ಬಿರುವ, ತುದಿ ಮುಂದಿರುವ ಈ ತ್ರಿಶೂಲವನ್ನು ಮೂಲದಿಂದ ಸ್ಮರಿಸುತ್ತಾ —
- 36 devīcakrāgragaṃ tyaktakramaḥ khecaratāṃ vrajet ದೇವೀಚಕ್ರದ ಅಗ್ರಕ್ಕೆ ತಲುಪಿದ (ಅರಿವುಳ್ಳವನು), ಕ್ರಮವನ್ನು ತ್ಯಜಿಸಿ, ಖೇಚರತೆಯನ್ನು ಹೊಂದುತ್ತಾನೆ.
- 37 mūlādhārād dviṣaṭkāntavyomāgrāpūraṇātmikā ಮೂಲಾಧಾರದಿಂದ ದ್ವಿಷಟ್ಕಾಂತದ (ದ್ವಾದಶಾಂತದ) ವ್ಯೋಮಾಗ್ರವನ್ನು ಆಪೂರಣ ಮಾಡುವ ಸ್ವರೂಪವುಳ್ಳ —
- 38 khecarīyaṃ khasañcāramsthitibhyāṃ khāmṛtāśanāt ಈ ಖೇಚರಿಯು ಆಕಾಶದಲ್ಲಿ ಸಂಚಾರ ಮತ್ತು ಸ್ಥಿತಿಗಳಿಂದ, ಆಕಾಶಾಮೃತದ ಆಶನದಿಂದ (ಖೇಚರಿ ಎಂಬ ಹೆಸರನ್ನು…
- 39 evam antaryāgamātrād eva vastutaḥ kṛtakṛtyatā ಹೀಗೆ ಅಂತರ್ಯಾಗ ಮಾತ್ರದಿಂದಲೇ ವಸ್ತುತಃ ಕೃತಕೃತ್ಯತೆ (ಸಾಧಿಸಬೇಕಾದದ್ದೆಲ್ಲ ಸಾಧಿತ).
- 40 satyataḥ tadāviṣṭasya tathāpi bahir api kāryo yāgo 'vacchedahānaya … ಆದರೆ ನಿಜವಾಗಿ ಅದರಲ್ಲಿ ಆವಿಷ್ಟನಾದವನಿಗೂ ಸಹ ಅವಚ್ಛೇದದ (ಪರಿಮಿತಿಯ) ಹಾನಿಗಾಗಿಯೇ ಹೊರಗೂ ಯಾಗವನ್ನು…
- 41 atha yadā dīkṣāṃ cikīrṣet tadādhivāsanārthaṃ bhūmiparigrahaṃ gaṇeśārcanaṃ kumbhakalaśayoḥ … ಬಳಿಕ ಯಾವಾಗ ದೀಕ್ಷೆಯನ್ನು ಮಾಡಬಯಸುತ್ತಾನೋ ಆಗ ಅಧಿವಾಸನೆಗಾಗಿ ಭೂಮಿಪರಿಗ್ರಹ, ಗಣೇಶಾರ್ಚನೆ, ಕುಂಭ ಮತ್ತು…
- 42 nityanaimittikayos tu sthaṇḍilādyarcanahavane eva ಆದರೆ ನಿತ್ಯ ಮತ್ತು ನೈಮಿತ್ತಿಕ ಕರ್ಮಗಳಲ್ಲಿ ಸ್ಥಂಡಿಲ ಮೊದಲಾದವುಗಳ ಅರ್ಚನೆ ಮತ್ತು ಹವನ ಮಾತ್ರ.
- 43 tatra adhivāsanaṃ śiṣyasya saṃskṛtayogyatādhānam amblīkaraṇam iva dantānāṃ devasya … ಅಲ್ಲಿ ಅಧಿವಾಸನವೆಂದರೆ ಶಿಷ್ಯನಿಗೆ ಸಂಸ್ಕೃತವಾದ ಯೋಗ್ಯತೆಯನ್ನು ಆಧಾನ ಮಾಡುವುದು — ಹುಳಿಯಿಂದ ಹಲ್ಲುಗಳು…
- 44 upakaraṇadravyāṇāṃ yāgagṛhāntarvartitayā parameśatejobṛṃhaṇena pūjopakaraṇayogyatārpaṇam iti ಉಪಕರಣ ದ್ರವ್ಯಗಳಿಗೆ ಯಾಗಗೃಹದ ಒಳಗಿರುವುದರಿಂದ, ಪರಮೇಶ್ವರನ ತೇಜಸ್ಸಿನ ಬೃಂಹಣದಿಂದ, ಪೂಜೋಪಕರಣವಾಗುವ…
- 45 tatra sarvopakaraṇapūrṇaṃ yāgagṛhaṃ vidhāya bhagavatīṃ mālinīṃ mātṛkāṃ vā … ಅಲ್ಲಿ ಸರ್ವ ಉಪಕರಣಗಳಿಂದ ಪೂರ್ಣವಾದ ಯಾಗಗೃಹವನ್ನು ಸಿದ್ಧಪಡಿಸಿ, ಭಗವತಿಯಾದ ಮಾಲಿನಿ ಅಥವಾ ಮಾತೃಕೆಯನ್ನು…
- 46 tata uktāstrajaptāni yathāsambhavaṃ siddhārthadhānyākṣatalājādīni tejorūpāṇi vikīrya aiśānyāṃ diśi … ಬಳಿಕ ಹೇಳಿದ ಅಸ್ತ್ರಮಂತ್ರದಿಂದ ಜಪಿಸಿದ, ಯಥಾಸಂಭವವಾಗಿ ಸಿದ್ಧಾರ್ಥ (ಬಿಳಿ ಸಾಸಿವೆ), ಧಾನ್ಯ, ಅಕ್ಷತ, ಲಾಜ…
- 47 tataḥ śuddhavidyāntam āsanaṃ dattvā gaṇapateḥ pūjā tataḥ kumbham … ಬಳಿಕ ಶುದ್ಧವಿದ್ಯಾಂತವಾದ ಆಸನವನ್ನು ಕೊಟ್ಟು, ಗಣಪತಿಯ ಪೂಜೆ;
- 48 dvitīyakalaśe vighnaśamanāya astraṃ yajet ಎರಡನೆಯ ಕಲಶದಲ್ಲಿ ವಿಘ್ನಗಳ ಶಮನಕ್ಕಾಗಿ ಅಸ್ತ್ರವನ್ನು ಪೂಜಿಸಬೇಕು.
- 49 tataḥ svasvadikṣu lokapālān sāstrān pūjayet ಬಳಿಕ ತಮ್ಮ ತಮ್ಮ ದಿಕ್ಕುಗಳಲ್ಲಿ ಅಸ್ತ್ರಗಳಿಂದ ಕೂಡಿದ ಲೋಕಪಾಲಕರನ್ನು ಪೂಜಿಸಬೇಕು.
- 50 tataḥ śiṣyasya prāk dīkṣitasya haste astrakalaśaṃ dadyāt ಬಳಿಕ ಮೊದಲೇ ದೀಕ್ಷಿತನಾದ ಶಿಷ್ಯನ ಕೈಯಲ್ಲಿ ಅಸ್ತ್ರಕಲಶವನ್ನು ಕೊಡಬೇಕು.
- 51 svayaṃ ca guruḥ kumbham ādadīta ತಾನೇ ಗುರುವು ಕುಂಭವನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಳ್ಳಬೇಕು.
- 52 tataḥ śiṣyaṃ gṛhaparyanteṣu vighnaśamanāya dhārāṃ pātayantaṃ sakumbho 'nugacchet … ಬಳಿಕ ಶಿಷ್ಯನು ಗೃಹದ ಸುತ್ತಲ ಮೇರೆಗಳಲ್ಲಿ ವಿಘ್ನಶಮನಕ್ಕಾಗಿ ಜಲಧಾರೆಯನ್ನು ಸುರಿಸುತ್ತಿರಲು, ಗುರುವು…
- 53 sāvadhānena karmāntaṃ bhavitavyaṃ śivājñayā ‘ಶಿವನ ಆಜ್ಞೆಯಿಂದ ಕರ್ಮದ ಕೊನೆಯವರೆಗೆ ಸಾವಧಾನನಾಗಿ ಇರಬೇಕು.
- 54 tryakṣare nāmni bho ity ekam eva ಹೆಸರು ತ್ರ್ಯಕ್ಷರವಾಗಿದ್ದರೆ ‘ಭೋ’ ಎಂಬುದು ಒಂದೇ (ಬಾರಿ).
- 55 tata aiśānyāṃ diśi kumbhaṃ sthāpayet ಬಳಿಕ ಈಶಾನ್ಯ ದಿಕ್ಕಿನಲ್ಲಿ ಕುಂಭವನ್ನು ಸ್ಥಾಪಿಸಬೇಕು.
- 56 vikiropari astrakalaśam ಚೆಲ್ಲಿದ (ಧಾನ್ಯ) ರಾಶಿಯ ಮೇಲೆ ಅಸ್ತ್ರಕಲಶ.
- 57 tata ubhayapūjanam ಬಳಿಕ ಎರಡರ (ಕುಂಭ ಮತ್ತು ಕಲಶ) ಪೂಜನ.
- 58 tataḥ sthaṇḍilamadhye parameśapūjanam ಬಳಿಕ ಸ್ಥಂಡಿಲದ ಮಧ್ಯದಲ್ಲಿ ಪರಮೇಶ್ವರನ ಪೂಜನ.
- 59 tataḥ agnikuṇḍaṃ parameśvaraśaktirūpatayā bhāvayitvā tatra agniṃ prajvālya hṛdayāntarbodhāgninā … ಬಳಿಕ ಅಗ್ನಿಕುಂಡವನ್ನು ಪರಮೇಶ್ವರನ ಶಕ್ತಿರೂಪವಾಗಿ ಭಾವಿಸಿ, ಅಲ್ಲಿ ಅಗ್ನಿಯನ್ನು ಪ್ರಜ್ವಲಿಸಿ,…
- 60 arghapātreṇa ca prokṣaṇam eva tilājyādīnāṃ saṃskāraḥ ಅರ್ಘಪಾತ್ರೆಯಿಂದ ಪ್ರೋಕ್ಷಣವೇ ಎಳ್ಳು, ತುಪ್ಪ ಮೊದಲಾದವುಗಳ ಸಂಸ್ಕಾರ.
- 61 sruksruvayoś ca parameśābhedadṛṣṭir eva hi saṃskāraḥ ಸ್ರುಕ್ ಮತ್ತು ಸ್ರುವ ಎಂಬೆರಡು ಸೌಟುಗಳಿಗೆ ಪರಮೇಶ್ವರನೊಡನೆ ಅಭೇದದ ದೃಷ್ಟಿಯೇ ಸಂಸ್ಕಾರ.
- 62 tato yathāśakti hutvā sruksruvau ūrdhvādhomukhatayā śaktiśivarūpau parasparonmukhau vidhāya … ಬಳಿಕ ಯಥಾಶಕ್ತಿ ಹೋಮ ಮಾಡಿ, ಸ್ರುಕ್-ಸ್ರುವಗಳನ್ನು ಮೇಲೆ ಮತ್ತು ಕೆಳಗೆ ಮುಖವಾಗಿ ಶಕ್ತಿ-ಶಿವ ರೂಪದಲ್ಲಿ…
- 63 tataś caruṃ prokṣitam ānīya sthaṇḍilakalaśakumbhavahniṣu bhāgaṃ bhāgaṃ nivedya … ಬಳಿಕ ಪ್ರೋಕ್ಷಿಸಿದ ಚರುವನ್ನು ತಂದು, ಸ್ಥಂಡಿಲ, ಕಲಶ, ಕುಂಭ ಮತ್ತು ಅಗ್ನಿಗಳಿಗೆ ಒಂದೊಂದು ಭಾಗವನ್ನು…
- 64 tato dantakāṣṭham ಬಳಿಕ ದಂತಕಾಷ್ಠ (ಹಲ್ಲುಜ್ಜುವ ಕಡ್ಡಿ).
- 65 tatpāto 'gniyamanirṛtidikṣu adhaś ca na śubha iti ಅದು ಅಗ್ನಿ, ಯಮ, ನಿರೃತಿ ದಿಕ್ಕುಗಳಲ್ಲಿ ಮತ್ತು ಕೆಳಗೆ ಬೀಳುವುದು ಶುಭವಲ್ಲ.
- 66 tatra homo 'stramantreṇa kāryaḥ ಅಲ್ಲಿ ಹೋಮವನ್ನು ಅಸ್ತ್ರಮಂತ್ರದಿಂದ ಮಾಡಬೇಕು.
- 67 tato vikṣepaparihāreṇa bhāvimantradarśanayogyatāyai baddhanetraṃ śiṣyaṃ praveśya jānusthitaṃ taṃ … ಬಳಿಕ ವಿಕ್ಷೇಪವನ್ನು ಪರಿಹರಿಸುವ ಮೂಲಕ, ಮುಂದೆ ಬರಲಿರುವ ಮಂತ್ರ (ದೇವತೆ)ಯನ್ನು ದರ್ಶಿಸುವ ಯೋಗ್ಯತೆಗಾಗಿ,…
- 68 tataḥ sahasā apāsitanetrabandho 'sau śaktipātānugṛhītakaraṇatvāt sannihitamantraṃ tatsthānaṃ sākṣātkāreṇa … ಬಳಿಕ ಕೂಡಲೇ ಕಣ್ಣುಕಟ್ಟು ತೆಗೆದ ಆ ಶಿಷ್ಯನು, ಶಕ್ತಿಪಾತದಿಂದ ಅನುಗ್ರಹಿಸಲ್ಪಟ್ಟ ಕರಣಗಳುಳ್ಳವನಾದ್ದರಿಂದ,…
- 69 tataḥ svadakṣiṇahaste dīpyatayā devatācakraṃ pūjayitvā taṃ hastaṃ mūrdhahṛnnābhiṣu … ಬಳಿಕ ತನ್ನ ಬಲಗೈಯಲ್ಲಿ ದೀಪ್ತಿಯ ಭಾವದಿಂದ ದೇವತಾಚಕ್ರವನ್ನು ಪೂಜಿಸಿ, ಆ ಕೈಯನ್ನು ಶಿಷ್ಯನ ತಲೆ, ಹೃದಯ…
- 70 tato vāme somyatayā pūjayitvā śuddhatattvāpyāyinaṃ tataḥ praṇāmaṃ kuryāt ಬಳಿಕ ಎಡಗೈಯಲ್ಲಿ ಸೌಮ್ಯ (ಚಂದ್ರ) ಭಾವದಿಂದ ಪೂಜಿಸಿ, ಶುದ್ಧತತ್ತ್ವಗಳಿಂದ ಆಪ್ಯಾಯನಗೊಳಿಸುತ್ತಾ (ಆ…
- 71 tato bhūtadevatādigbaliṃ madyamāṃsajalādipūrṇaṃ bahir dadyāt ācāmeta ಬಳಿಕ ಭೂತದೇವತೆಗಳಿಗೆ ದಿಕ್ಬಲಿಯನ್ನು — ಮದ್ಯ, ಮಾಂಸ, ಜಲ ಮೊದಲಾದವುಗಳಿಂದ ತುಂಬಿದ್ದನ್ನು — ಹೊರಗೆ…
- 72 tataḥ svayaṃ carubhojanaṃ kṛtvā śiṣyātmanā saha aikyam āpannaḥ … ಬಳಿಕ ತಾನೇ ಚರುಭೋಜನ ಮಾಡಿ, ಶಿಷ್ಯನ ಆತ್ಮನೊಡನೆ ಐಕ್ಯವನ್ನು ಹೊಂದಿ, ಪ್ರಬುದ್ಧ ವೃತ್ತಿಯುಳ್ಳವನಾಗಿ…
- 73 svapan api prabhāte śiṣyaḥ cet aśubhaṃ svapnaṃ vadet … ನಿದ್ರಿಸುತ್ತಿರುವಾಗ, ಮುಂಜಾವಿನಲ್ಲಿ ಶಿಷ್ಯನು ಅಶುಭ ಸ್ವಪ್ನವನ್ನು ಹೇಳಿದರೆ ಅದನ್ನು ಅವನಿಗೆ…
- 74 śaṅkātaṅkau hi tathāsya syātām kevalam astreṇa tanniṣkṛtiṃ kuryāt ಏಕೆಂದರೆ ಹಾಗೆ ಮಾಡಿದರೆ ಅವನಿಗೆ ಶಂಕೆ ಮತ್ತು ಆತಂಕಗಳು ಉಂಟಾಗಬಹುದು;
- 75 tatas tathaiva parameśvaraṃ pūjayitvā tadagre śiṣyasya prāṇakrameṇa praviśya … ಬಳಿಕ ಹಾಗೆಯೇ ಪರಮೇಶ್ವರನನ್ನು ಪೂಜಿಸಿ, ಅವನ ಮುಂದೆ ಶಿಷ್ಯನ ಪ್ರಾಣಕ್ರಮದಿಂದ ಪ್ರವೇಶಿಸಿ, ಹೃದಯ, ಕಂಠ,…
- 76 ity evāpāditāṣṭācatvāriṃśatsaṃskāroparikṛtarudrāṃśāpattiḥ samayībhavati ಹೀಗೆ ಮಾಡಲ್ಪಟ್ಟ ನಲವತ್ತೆಂಟು ಸಂಸ್ಕಾರಗಳ ಮೇಲೆ, ರುದ್ರಾಂಶತ್ವದ ಪ್ರಾಪ್ತಿಯುಂಟಾಗಿ (ಶಿಷ್ಯನು)…
- 77 tataḥ asmai pūjyaṃ mantraṃ puṣpādyaiḥ saha arpayet ಬಳಿಕ ಇವನಿಗೆ ಪೂಜ್ಯವಾದ ಮಂತ್ರವನ್ನು ಪುಷ್ಪ ಮೊದಲಾದವುಗಳೊಡನೆ ಅರ್ಪಿಸಬೇಕು.
- 78 tataḥ samayān asmai nirūpayet ಬಳಿಕ ಇವನಿಗೆ ಸಮಯಗಳನ್ನು (ಆಚರಣೆಯ ನಿಯಮಗಳನ್ನು) ನಿರೂಪಿಸಬೇಕು.
- 79 gurau sarvātmanā bhaktiḥ tathā śāstre deve tatpratidvandvini parāṅmukhatā … ಗುರುವಿನಲ್ಲಿ ಸರ್ವಾತ್ಮನಾ ಭಕ್ತಿ, ಹಾಗೆಯೇ ಶಾಸ್ತ್ರ ಮತ್ತು ದೇವನಲ್ಲಿ;
- 80 striyo vandhyāyās tajjugupsāhetuṃ na kuryāt ಬಂಜೆಯಾದ ಸ್ತ್ರೀಯ ಬಗ್ಗೆ ಜುಗುಪ್ಸೆಗೆ (ತಿರಸ್ಕಾರಕ್ಕೆ) ಕಾರಣವನ್ನು ಉಂಟುಮಾಡಬಾರದು.
- 81 devatānāma gurunāma tathā mantraṃ pūjākālāt ṛte na uccārayet ದೇವತೆಯ ಹೆಸರನ್ನೂ, ಗುರುವಿನ ಹೆಸರನ್ನೂ, ಹಾಗೆಯೇ ಮಂತ್ರವನ್ನೂ ಪೂಜಾಕಾಲವನ್ನುಳಿದು ಉಚ್ಚರಿಸಬಾರದು.
- 82 gurūpabhuktaṃ śayyādi na bhuñjīta ಗುರುವಿನಿಂದ ಉಪಭೋಗಿಸಲ್ಪಟ್ಟ ಹಾಸಿಗೆ ಮೊದಲಾದವುಗಳನ್ನು ಬಳಸಬಾರದು.
- 83 yat kiñcit laukikaṃ krīḍādi tat gurusannidhau na kuryāt ಯಾವುದೇ ಲೌಕಿಕವಾದ ಕ್ರೀಡೆ ಮೊದಲಾದವುಗಳನ್ನು ಗುರುವಿನ ಸನ್ನಿಧಿಯಲ್ಲಿ ಮಾಡಬಾರದು.
- 84 tadvyatirekeṇa na anyatra utkarṣabuddhiṃ kuryāt ಅದನ್ನುಳಿದು (ಗುರು ಮತ್ತು ಅವನ ಪರಂಪರೆಯನ್ನು ಬಿಟ್ಟು) ಬೇರೆಡೆ ಉತ್ಕರ್ಷದ (ಶ್ರೇಷ್ಠತೆಯ) ಬುದ್ಧಿಯನ್ನು…
- 85 sarvatra śrāddhādau gurum eva pūjayet ಎಲ್ಲೆಡೆ, ಶ್ರಾದ್ಧ ಮೊದಲಾದವುಗಳಲ್ಲಿ ಗುರುವನ್ನೇ ಪೂಜಿಸಬೇಕು.
- 86 sarveṣu ca naimittikeṣu śākinītyādiśabdān na vadet ಎಲ್ಲ ನೈಮಿತ್ತಿಕ ಕರ್ಮಗಳಲ್ಲೂ ‘ಶಾಕಿನೀ’ ಮೊದಲಾದ ಶಬ್ದಗಳನ್ನು ನುಡಿಯಬಾರದು.
- 87 parvadināni pūjayet ಪರ್ವದಿನಗಳನ್ನು ಪೂಜಿಸಬೇಕು (ಗೌರವಿಸಬೇಕು).
- 88 vaiṣṇavādyair adhodṛṣṭibhiḥ saha saṅgatiṃ na kuryāt ಅಧೋದೃಷ್ಟಿಯುಳ್ಳ ವೈಷ್ಣವ ಮೊದಲಾದವರೊಡನೆ ಸಂಗತಿಯನ್ನು (ಒಡನಾಟವನ್ನು) ಮಾಡಬಾರದು.
- 89 etacchāsanasthān pūrvajātibuddhyā na paśyet ಈ ಶಾಸನದಲ್ಲಿ (ಪರಂಪರೆಯಲ್ಲಿ) ನೆಲೆಸಿರುವವರನ್ನು ಪೂರ್ವಜಾತಿಯ ಬುದ್ಧಿಯಿಂದ ನೋಡಬಾರದು.
- 90 guruvarge gṛhāgate yathāśakti yāgaṃ kuryāt ಗುರುವರ್ಗವು ಮನೆಗೆ ಬಂದಾಗ ಯಥಾಶಕ್ತಿ ಯಾಗವನ್ನು ಮಾಡಬೇಕು.
- 91 adhomārgasthitaṃ kañcit vaiṣṇavādyaṃ tacchāstrakulāt gurūkṛtyāpi tyajet ಅಧೋಮಾರ್ಗದಲ್ಲಿ ನೆಲೆಸಿರುವ ಯಾವುದೇ ವೈಷ್ಣವ ಮೊದಲಾದವನನ್ನು, ಆ ಶಾಸ್ತ್ರಕುಲಕ್ಕೆ ಸೇರಿದವನಾದ್ದರಿಂದ,…
- 92 tadāpi na utkarṣabuddhyā paśyet ಆಗಲೂ ಸಹ (ಅವನನ್ನು) ಉತ್ಕರ್ಷದ (ಶ್ರೇಷ್ಠತೆಯ) ಬುದ್ಧಿಯಿಂದ ನೋಡಬಾರದು.
- 93 liṅgibhiḥ saha samācāramelanaṃ na kuryāt tān kevalaṃ yathāśakti … (ಸಾಂಪ್ರದಾಯಿಕ) ಲಿಂಗವನ್ನು ಧರಿಸಿದವರೊಡನೆ ಆಚಾರಗಳ ಮೇಲನವನ್ನು (ಬೆರೆಯುವಿಕೆಯನ್ನು) ಮಾಡಬಾರದು;
- 94 śaṅkās tyajet ಶಂಕೆಗಳನ್ನು ತ್ಯಜಿಸಬೇಕು.
- 95 cakre sthitaś caramāgryādivibhāgaṃ janmakṛtaṃ na saṅkalpayet ಚಕ್ರದಲ್ಲಿ ನೆಲೆಸಿದಾಗ, ಜನ್ಮದಿಂದ ಉಂಟಾದ ಕಡೆಯವನು-ಮೊದಲಿಗ ಮೊದಲಾದ ವಿಭಾಗವನ್ನು ಸಂಕಲ್ಪಿಸಬಾರದು…
- 96 śarīrāt ṛte na anyat āyatanatīrthādikaṃ bahumānena paśyet ಶರೀರವನ್ನುಳಿದು ಬೇರೆ ಆಯತನ, ತೀರ್ಥ ಮೊದಲಾದವುಗಳನ್ನು ಬಹುಮಾನದಿಂದ (ಗೌರವದಿಂದ) ನೋಡಬಾರದು.
- 97 mantrahṛdayam anavarataṃ smaret ity evaṃ śiṣyaḥ śrutvā praṇamya … ಮಂತ್ರಹೃದಯವನ್ನು ಅನವರತ ಸ್ಮರಿಸಬೇಕು — ಹೀಗೆ ಶಿಷ್ಯನು ಕೇಳಿ, ಪ್ರಣಾಮ ಮಾಡಿ, ಒಪ್ಪಿಕೊಂಡು, ಧನ, ಪತ್ನಿ…
- 98 bhāvividhinā ca mūrticakraṃ tarpayet ಮುಂದೆ ಹೇಳಲಿರುವ ವಿಧಿಯಿಂದ ಮೂರ್ತಿಚಕ್ರವನ್ನು (ಗುರುಪರಂಪರೆಯ ವೃಂದವನ್ನು) ತರ್ಪಿಸಬೇಕು.
- 99 itthaṃ samayībhavati ಹೀಗೆ (ಶಿಷ್ಯನು) ಸಮಯಿಯಾಗುತ್ತಾನೆ.
- 100 mantrābhyāse nityapūjāyāṃ śravaṇe 'dhyayane adhikārī naimittike tu sarvatra … ಮಂತ್ರಾಭ್ಯಾಸ, ನಿತ್ಯಪೂಜೆ, ಶ್ರವಣ ಮತ್ತು ಅಧ್ಯಯನಗಳಲ್ಲಿ (ಸಮಯಿಯು) ಅಧಿಕಾರಿ;
- 101 iti sāmayiko vidhiḥ ಇದು ಸಾಮಯಿಕ (ಸಮಯಿಗೆ ಸಂಬಂಧಿಸಿದ) ವಿಧಿ.