तन्त्रसार
Tantrasāra
- 1 atha prasannahṛdayo yāgasthānaṃ yāyāt tac ca yatraiva hṛdayaṃ … आता प्रसन्नहृदय (साधक) यागस्थानी जावा.
- 2 pīṭhaparvatāgram ityādis tu śāstre sthānoddeśa etatpara eva boddhavyaḥ परंतु शास्त्रामध्ये "पीठ, पर्वताग्र" इत्यादी स्थानांचा जो उद्देश सांगितला आहे, तो याच…
- 3 teṣu teṣu pīṭhādisthāneṣu parameśaniyatyā parameśvarāviṣṭānāṃ śaktīnāṃ dehagrahaṇāt āryadeśā … त्या त्या पीठ आदी स्थानांमध्ये परमेश्वराच्या नियतीमुळे परमेश्वराने आविष्ट झालेल्या शक्ती…
- 4 tatra yāgagṛhāgre bahir eva sāmānyanyāsaṃ kuryāt karayoḥ pūrvaṃ … तेथे यागगृहाच्या समोर, बाहेरच, प्रथम दोन्ही हातांवर व नंतर देहावर सामान्य न्यास करावा.
- 5 hrīṃ na pha hrīṃ hrīṃ ā kṣa hrīṃ … ह्रीं न फ ह्रीं आणि ह्रीं आ क्ष ह्रीं — या दोन, शक्ती व शक्तिमान् यांचे वाचक असलेल्या…
- 6 mālinī hi bhagavatī mukhyam śāktaṃ rūpaṃ bījayonisaṅghaṭṭena samastakāmadugham कारण मालिनी ही भगवती मुख्य शाक्त रूप असून, बीज व योनी यांच्या संघट्टनाने सर्व कामना पूर्ण…
- 7 anvarthaṃ caitan nāma rudraśaktimālābhir yuktā phaleṣu puṣpitā saṃsāraśiśirasaṃhāranādabhramarī … आणि हे नाव अन्वर्थक (अर्थपूर्ण) आहे — ती रुद्रशक्तींच्या मालांनी युक्त आहे, फलांवर…
- 8 ata eva hi bhraṣṭavidhir api mantra etannyāsāt pūrṇo … म्हणूनच ज्याची विधी भ्रष्ट झाली आहे असा मन्त्रही या न्यासाने पूर्ण होतो;
- 9 dehanyāsānantaram arghapātre ayam eva nyāsaḥ देहन्यासानंतर अर्घपात्रामध्ये हाच न्यास (करावा).
- 10 iha hi kriyākārakāṇāṃ parameśvarābhedapratipattidārḍhyasiddhaye pūjākriyā udāharaṇīkṛtā tatra ca … येथे क्रिया व कारक यांच्या परमेश्वराशी अभेदाची प्रतिपत्ती दृढ करण्यासाठी पूजाक्रिया…
- 11 evaṃ kriyākrameṇāpi parameśvarīkṛtasamastakārakaḥ tayaiva dṛśā sarvakriyāḥ paśyan vināpi … अशा रीतीने क्रियाक्रमानेही सर्व कारक परमेश्वरीकृत करून, त्याच दृष्टीने सर्व क्रिया…
- 12 evam arghapātre nyasya puṣpadhūpādyaiḥ pūjayitvā tadvipruḍbhir yāgasāraṃ puṣpādi … अशा प्रकारे अर्घपात्रामध्ये न्यास करून, पुष्प, धूप आदींनी पूजा करून, त्याच्या…
- 13 tataḥ prabhāmaṇḍale bhūmau khe vā oṃ bāhyaparivārāya nama … नंतर प्रभामण्डलात, भूमीवर किंवा आकाशात, "ॐ बाह्यपरिवाराय नमः" असे म्हणून पूजा करावी.
- 14 tato dvārasthāne oṃ dvāradevatācakrāya nama iti pūjayet नंतर द्वारस्थानी "ॐ द्वारदेवताचक्राय नमः" असे म्हणून पूजा करावी.
- 15 agupte tu bahiḥsthāne sati praviśya maṇḍalasthaṇḍilāgra eva bāhyaparivāradvāradevatācakrapūjāṃ … परंतु बाहेरचे स्थान अगुप्त (असुरक्षित) असेल, तर आत प्रवेश करून मण्डलस्थण्डिलासमोरच…
- 16 tato 'pi phaṭ phaṭ phaṭ iti astrajaptapuṣpaṃ prakṣipya … त्यानंतरही "फट् फट् फट्" असे म्हणून अस्त्रमन्त्राने जपलेले पुष्प फेकून, विघ्ने दूर सारली…
- 17 tatra mumukṣur uttarābhimukhas tiṣṭhet yathā bhagavadaghoratejasā jhaṭity eva … तेथे मुमुक्षूने उत्तराभिमुख होऊन उभे राहावे, जेणेकरून भगवंताच्या अघोर तेजाने त्याचे पाश…
- 18 tatra parameśvarasvātantryam eva mūrtyābhāsanayā diktattvam avabhāsayati तेथे परमेश्वराचे स्वातन्त्र्यच मूर्तीच्या आभासनाने दिक्तत्त्वाला प्रकट करते.
- 19 tatra citprakāśa eva madhyaṃ tata itarapravibhāgapravṛtteḥ prakāśasvīkāryam ūrdhvam … तेथे चित्प्रकाशच मध्य होय, कारण त्यापासूनच इतर विभागांची प्रवृत्ती होते.
- 20 tatra madhye bhagavān ūrdhve 'sya aiśānaṃ vaktram adhaḥ … तेथे मध्यभागी भगवान् आहेत;
- 21 ity evaṃ saṃvinmahimaiva mūrtikṛtaṃ digbhedaṃ bhāsayati iti dik … अशा प्रकारे संविदाचा महिमाच मूर्तीने केलेला दिग्भेद प्रकट करतो;
- 22 yathā yathā ca svacchāyā laṅghayitum iṣṭā satī puraḥ … आणि जशी स्वतःची छाया ओलांडण्याची इच्छा केली असता ती पुढे पुढेच राहते, तसा (भगवान्)…
- 23 evaṃ yathā bhagavān digvibhāgakārī tathā sūryo 'pi sa … अशा रीतीने जसा भगवान् दिग्विभाग करणारा आहे, तसाच सूर्यही;
- 24 evaṃ svātmasūryaparameśatritayaikībhāvanayā dikcarcā iti abhinavaguptaguravaḥ अशा प्रकारे स्वात्मा, सूर्य व परमेश यांच्या त्रयाच्या एकीभावनेने दिशांची चर्चा (केली…
- 25 evaṃ sthite uttarābhimukham upaviśya dehapuryaṣṭakādau ahambhāvatyāgena dehatāṃ dahet … असे असता, उत्तराभिमुख बसून, देह, पुर्यष्टक आदींमधील अहंभावाच्या त्यागाने देहत्व जाळून…
- 26 tadāsanatvāt bhagavannavātmādīnāṃ śakter eva ca pūjyatvāt iti guravaḥ कारण त्या (शक्ती) भगवान् नवात्मा आदींचे आसन आहेत, आणि शक्तीच पूज्य आहे — असे गुरुजन…
- 27 tatra ca pañca avasthā jāgradādyāḥ ṣaṣṭhī ca anuttarā … आणि तेथे जाग्रत् आदी पाच अवस्था व सहावी अनुत्तरा नावाची स्वभावदशा यांचे अनुसंधान करावे.
- 28 iti ṣoḍhā nyāso bhavati अशा रीतीने न्यास षोढा (सहापट) होतो.
- 29 tatra kāraṇānāṃ brahmaviṣṇurudreśasadāśivaśaktirūpāṇāṃ pratyekam adhiṣṭhānāt ṣaṭtriṃśattattvakalāpasya laukikatattvottīrṇasya bhairavabhaṭṭārakābhedavṛtte … तेथे ब्रह्मा, विष्णू, रुद्र, ईश, सदाशिव व शक्ती या रूपांच्या कारणांचे प्रत्येकाचे…
- 30 yad āhuḥ ataraṅgarūḍhau labdhāyāṃ punaḥ kiṃ tattvasṛṣṭir nyāsādinā … जे (काही जण) म्हणतात की — "अतरंगरूढी प्राप्त झाल्यावर पुन्हा न्यास आदींनी तत्त्वसृष्टी…
- 31 tāvat hi tad ataraṅgaṃ bhairavavapuḥ yat svātmani avabhāsitasṛṣṭisaṃhārāvaicitryakoṭi (त्याला उत्तर असे की) — ते अतरंग असे भैरववपु तर तेच आहे ज्यामध्ये स्वतःच्या ठायी सृष्टी व…
- 32 evam anyonyamelakayogena parameśvarībhūtaṃ prāṇadehabuddhyādi bhāvayitvā bahir antaḥ puṣpadhūpatarpaṇādyair … अशा रीतीने परस्पर मेलकाच्या योगाने परमेश्वरीभूत झालेले प्राण, देह, बुद्धी आदींची भावना…
- 33 tatra śarīre prāṇe dhiyi ca tadanusāreṇa śūlābjanyāsaṃ kuryāt … तेथे शरीर, प्राण व बुद्धी यांमध्ये त्याला अनुसरून शूलाब्जन्यास करावा.
- 34 tan nābhyutthitaṃ tanmūrdharandhratrayanirgataṃ nādāntarvartiśaktivyāpinīsamanārūpamarātrayaṃ dviṣaṭkāntaṃ tadupari śuddhapadmatrayam aunmanasam … तो (शूल) नाभीपासून उत्थित झालेला, त्याच्या मूर्धेच्या तीन रन्ध्रांतून निघालेला, नादाच्या…
- 35 dvādaśāntam idaṃ prāgraṃ viśūlaṃ mūlataḥ smaran हा द्वादशान्तापर्यंतचा, अग्रभाग पुढे असलेला शूल मुळापासून स्मरण करणारा —
- 36 devīcakrāgragaṃ tyaktakramaḥ khecaratāṃ vrajet — देवीचक्राच्या अग्रापर्यंत पोहोचलेला, क्रमाचा त्याग करून, खेचरतेला प्राप्त होईल.
- 37 mūlādhārād dviṣaṭkāntavyomāgrāpūraṇātmikā (ही खेचरी) मूलाधारापासून द्विषट्कान्त (द्वादशान्त) व्योमाच्या अग्रापर्यंत आपूरण करणारी…
- 38 khecarīyaṃ khasañcāramsthitibhyāṃ khāmṛtāśanāt — ही खेचरी, खामध्ये (व्योमात) संचार व स्थिती करण्यामुळे आणि खाच्या अमृताचे आशन (सेवन)…
- 39 evam antaryāgamātrād eva vastutaḥ kṛtakṛtyatā अशा प्रकारे केवळ अन्तर्यागानेच वस्तुतः कृतकृत्यता (प्राप्त होते).
- 40 satyataḥ tadāviṣṭasya tathāpi bahir api kāryo yāgo 'vacchedahānaya … खरे म्हणजे त्यात आविष्ट झालेल्यानेही तरीही बाहेरही याग करावा, केवळ अवच्छेद नष्ट…
- 41 atha yadā dīkṣāṃ cikīrṣet tadādhivāsanārthaṃ bhūmiparigrahaṃ gaṇeśārcanaṃ kumbhakalaśayoḥ … आता जेव्हा (गुरू) दीक्षा करू इच्छितो, तेव्हा अधिवासनासाठी भूमिपरिग्रह, गणेशार्चन, कुंभ व…
- 42 nityanaimittikayos tu sthaṇḍilādyarcanahavane eva परंतु नित्य व नैमित्तिक (कर्मांमध्ये) मात्र स्थण्डिल आदींचे अर्चन आणि हवन एवढेच (असते).
- 43 tatra adhivāsanaṃ śiṣyasya saṃskṛtayogyatādhānam amblīkaraṇam iva dantānāṃ devasya … तेथे अधिवासन म्हणजे शिष्यामध्ये संस्कारयुक्त योग्यतेचे आधान — दातांच्या अम्लीकरणासारखे…
- 44 upakaraṇadravyāṇāṃ yāgagṛhāntarvartitayā parameśatejobṛṃhaṇena pūjopakaraṇayogyatārpaṇam iti (आणि ते म्हणजे) उपकरणद्रव्यांना यागगृहाच्या आत असण्यामुळे, परमेश्वराच्या तेजाने वृद्धिंगत…
- 45 tatra sarvopakaraṇapūrṇaṃ yāgagṛhaṃ vidhāya bhagavatīṃ mālinīṃ mātṛkāṃ vā … तेथे सर्व उपकरणांनी पूर्ण असे यागगृह सिद्ध करून, भगवती मालिनीचे किंवा मातृकेचे स्मरण…
- 46 tata uktāstrajaptāni yathāsambhavaṃ siddhārthadhānyākṣatalājādīni tejorūpāṇi vikīrya aiśānyāṃ diśi … नंतर पूर्वी सांगितलेल्या अस्त्रमन्त्राने जपलेली सिद्धार्थ (मोहरी), धान्य, अक्षत, लाह्या…
- 47 tataḥ śuddhavidyāntam āsanaṃ dattvā gaṇapateḥ pūjā tataḥ kumbham … नंतर शुद्धविद्येपर्यंतचे आसन देऊन गणपतीची पूजा (करावी).
- 48 dvitīyakalaśe vighnaśamanāya astraṃ yajet दुसऱ्या कलशामध्ये विघ्नांच्या शमनासाठी अस्त्र (मन्त्र) पूजावा.
- 49 tataḥ svasvadikṣu lokapālān sāstrān pūjayet नंतर स्वतःच्या स्वतःच्या दिशांमध्ये लोकपालांना त्यांच्या अस्त्रांसह पूजावे.
- 50 tataḥ śiṣyasya prāk dīkṣitasya haste astrakalaśaṃ dadyāt नंतर पूर्वी दीक्षित झालेल्या शिष्याच्या हातात अस्त्रकलश द्यावा.
- 51 svayaṃ ca guruḥ kumbham ādadīta आणि स्वतः गुरूने कुंभ घ्यावा.
- 52 tataḥ śiṣyaṃ gṛhaparyanteṣu vighnaśamanāya dhārāṃ pātayantaṃ sakumbho 'nugacchet … नंतर शिष्य गृहाच्या सीमांभोवती विघ्नशमनासाठी (पाण्याची) धारा सोडत असता, कुंभासह (गुरूने)…
- 53 sāvadhānena karmāntaṃ bhavitavyaṃ śivājñayā — शिवाज्ञेने कर्माच्या अंतापर्यंत सावधान राहावे.
- 54 tryakṣare nāmni bho ity ekam eva नावात तीन अक्षरे असल्यास केवळ एकच "भो" (म्हणावे).
- 55 tata aiśānyāṃ diśi kumbhaṃ sthāpayet नंतर ईशान्य दिशेत कुंभ स्थापावा.
- 56 vikiropari astrakalaśam विकिराच्या (विखुरलेल्या धान्याच्या राशीच्या) वर अस्त्रकलश (स्थापावा).
- 57 tata ubhayapūjanam नंतर दोघांचेही पूजन.
- 58 tataḥ sthaṇḍilamadhye parameśapūjanam नंतर स्थण्डिलाच्या मध्यभागी परमेशाचे पूजन.
- 59 tataḥ agnikuṇḍaṃ parameśvaraśaktirūpatayā bhāvayitvā tatra agniṃ prajvālya hṛdayāntarbodhāgninā … नंतर अग्निकुंडाला परमेश्वराच्या शक्तीचे रूप अशी भावना करून, तेथे अग्नी प्रज्वलित करून,…
- 60 arghapātreṇa ca prokṣaṇam eva tilājyādīnāṃ saṃskāraḥ आणि अर्घपात्राने प्रोक्षण हेच तीळ, आज्य आदींचा संस्कार होय.
- 61 sruksruvayoś ca parameśābhedadṛṣṭir eva hi saṃskāraḥ आणि स्रुक् व स्रुव यांचा संस्कार म्हणजे केवळ परमेशाशी अभेदाची दृष्टीच होय.
- 62 tato yathāśakti hutvā sruksruvau ūrdhvādhomukhatayā śaktiśivarūpau parasparonmukhau vidhāya … नंतर यथाशक्ती हवन करून, स्रुक् व स्रुव यांना ऊर्ध्व व अधोमुख करून, शक्ती व शिव रूपात…
- 63 tataś caruṃ prokṣitam ānīya sthaṇḍilakalaśakumbhavahniṣu bhāgaṃ bhāgaṃ nivedya … नंतर प्रोक्षित केलेला चरू आणून, स्थण्डिल, कलश, कुंभ व वह्नी यांना प्रत्येकी एक एक भाग…
- 64 tato dantakāṣṭham नंतर दन्तकाष्ठ (दातण).
- 65 tatpāto 'gniyamanirṛtidikṣu adhaś ca na śubha iti त्याचे पतन अग्नी, यम व निरृती यांच्या दिशांमध्ये आणि खाली होणे शुभ नव्हे.
- 66 tatra homo 'stramantreṇa kāryaḥ अशा (अशुभ) प्रसंगी होम अस्त्रमन्त्राने करावा.
- 67 tato vikṣepaparihāreṇa bhāvimantradarśanayogyatāyai baddhanetraṃ śiṣyaṃ praveśya jānusthitaṃ taṃ … नंतर विक्षेपाच्या परिहाराने, भावी मन्त्रदर्शनाच्या योग्यतेसाठी, डोळे बांधलेल्या शिष्याला…
- 68 tataḥ sahasā apāsitanetrabandho 'sau śaktipātānugṛhītakaraṇatvāt sannihitamantraṃ tatsthānaṃ sākṣātkāreṇa … नंतर सहसा नेत्रबंध काढून टाकलेला तो (शिष्य), शक्तिपातामुळे करणांवर अनुग्रह झालेला…
- 69 tataḥ svadakṣiṇahaste dīpyatayā devatācakraṃ pūjayitvā taṃ hastaṃ mūrdhahṛnnābhiṣu … नंतर स्वतःच्या उजव्या हातात दीप्ततेने देवताचक्राची पूजा करून, तो हात पाश जाळत असता…
- 70 tato vāme somyatayā pūjayitvā śuddhatattvāpyāyinaṃ tataḥ praṇāmaṃ kuryāt नंतर डाव्या (हातात) सोम्यतेने (देवताचक्राची) पूजा करून, शुद्ध तत्त्वांनी (शिष्याला)…
- 71 tato bhūtadevatādigbaliṃ madyamāṃsajalādipūrṇaṃ bahir dadyāt ācāmeta नंतर भूतदेवतांना दिग्बली, मद्य, मांस, जल आदींनी पूर्ण असा, बाहेर द्यावा, आणि आचमन करावे.
- 72 tataḥ svayaṃ carubhojanaṃ kṛtvā śiṣyātmanā saha aikyam āpannaḥ … नंतर स्वतः चरूभोजन करून, शिष्याच्या आत्म्याशी ऐक्य पावलेला, प्रबुद्धवृत्तीने राहावे.
- 73 svapan api prabhāte śiṣyaḥ cet aśubhaṃ svapnaṃ vadet … झोपलेला शिष्य जर प्रभाती अशुभ स्वप्न सांगेल, तर ते त्याला सांगून (अर्थ लावून) देऊ नये.
- 74 śaṅkātaṅkau hi tathāsya syātām kevalam astreṇa tanniṣkṛtiṃ kuryāt कारण तसे केल्याने त्याला शंका व आतंक (भय) उत्पन्न होतील;
- 75 tatas tathaiva parameśvaraṃ pūjayitvā tadagre śiṣyasya prāṇakrameṇa praviśya … नंतर तसेच परमेश्वराची पूजा करून, त्याच्यासमोर शिष्याच्या प्राणक्रमाने प्रवेश करून, हृदय,…
- 76 ity evāpāditāṣṭācatvāriṃśatsaṃskāroparikṛtarudrāṃśāpattiḥ samayībhavati अशा प्रकारे ज्याच्यावर अठ्ठेचाळीस संस्कार आपादित झाले आहेत, व त्याद्वारे वर ठेवलेली…
- 77 tataḥ asmai pūjyaṃ mantraṃ puṣpādyaiḥ saha arpayet नंतर त्याला पूज्य मन्त्र पुष्प आदींसह अर्पण करावा.
- 78 tataḥ samayān asmai nirūpayet नंतर त्याला समय (नियम) सांगावेत.
- 79 gurau sarvātmanā bhaktiḥ tathā śāstre deve tatpratidvandvini parāṅmukhatā … गुरूवर सर्वात्मना भक्ती, तसेच शास्त्रावर व देवावर;
- 80 striyo vandhyāyās tajjugupsāhetuṃ na kuryāt वंध्या स्त्रीबद्दल तिच्या जुगुप्सेचे (तिरस्काराचे) कारण निर्माण करू नये.
- 81 devatānāma gurunāma tathā mantraṃ pūjākālāt ṛte na uccārayet देवतेचे नाव, गुरूचे नाव आणि मन्त्र हे पूजाकाळाखेरीज उच्चारू नयेत.
- 82 gurūpabhuktaṃ śayyādi na bhuñjīta गुरूने उपभोगलेले शय्या आदी (वस्तू) उपभोगू नयेत.
- 83 yat kiñcit laukikaṃ krīḍādi tat gurusannidhau na kuryāt जे काही लौकिक — क्रीडा आदी — ते गुरूच्या सन्निधीत करू नये.
- 84 tadvyatirekeṇa na anyatra utkarṣabuddhiṃ kuryāt त्याखेरीज अन्य ठिकाणी उत्कर्षबुद्धी (श्रेष्ठत्वाची भावना) करू नये.
- 85 sarvatra śrāddhādau gurum eva pūjayet सर्वत्र श्राद्ध आदींमध्ये गुरूचीच पूजा करावी.
- 86 sarveṣu ca naimittikeṣu śākinītyādiśabdān na vadet आणि सर्व नैमित्तिक (कर्मां)मध्ये "शाकिनी" इत्यादी शब्द उच्चारू नयेत.
- 87 parvadināni pūjayet पर्वदिवसांचे पूजन करावे.
- 88 vaiṣṇavādyair adhodṛṣṭibhiḥ saha saṅgatiṃ na kuryāt वैष्णव आदी अधोदृष्टींच्या (खालच्या दृष्टीच्या) लोकांशी संगती करू नये.
- 89 etacchāsanasthān pūrvajātibuddhyā na paśyet या शासनात (मार्गात) स्थित असलेल्यांना पूर्वजातीच्या बुद्धीने पाहू नये.
- 90 guruvarge gṛhāgate yathāśakti yāgaṃ kuryāt गुरुवर्ग घरी आला असता यथाशक्ती याग करावा.
- 91 adhomārgasthitaṃ kañcit vaiṣṇavādyaṃ tacchāstrakulāt gurūkṛtyāpi tyajet अधोमार्गावर स्थित असलेल्या एखाद्या वैष्णव आदी, त्या शास्त्रकुलातील व्यक्तीला, त्याला गुरू…
- 92 tadāpi na utkarṣabuddhyā paśyet तेव्हाही त्याला उत्कर्षबुद्धीने (श्रेष्ठ म्हणून) पाहू नये.
- 93 liṅgibhiḥ saha samācāramelanaṃ na kuryāt tān kevalaṃ yathāśakti … लिङ्गी (सांप्रदायिक चिन्ह धारण करणाऱ्यां)शी समाचारांचे मेलन (आचारांचे मिश्रण) करू नये;
- 94 śaṅkās tyajet शंकांचा त्याग करावा.
- 95 cakre sthitaś caramāgryādivibhāgaṃ janmakṛtaṃ na saṅkalpayet चक्रात स्थित असता चरम, अग्र्य आदी जन्मकृत विभाग संकल्पू नयेत.
- 96 śarīrāt ṛte na anyat āyatanatīrthādikaṃ bahumānena paśyet शरीराखेरीज अन्य आयतन, तीर्थ आदींना बहुमानाने पाहू नये.
- 97 mantrahṛdayam anavarataṃ smaret ity evaṃ śiṣyaḥ śrutvā praṇamya … मन्त्राच्या हृदयाचे अनवरत स्मरण करावे.
- 98 bhāvividhinā ca mūrticakraṃ tarpayet आणि भावी (पुढे सांगितल्या जाणाऱ्या) विधीने मूर्तिचक्राचे तर्पण करावे.
- 99 itthaṃ samayībhavati अशा प्रकारे तो समयी (बद्ध दीक्षित) बनतो.
- 100 mantrābhyāse nityapūjāyāṃ śravaṇe 'dhyayane adhikārī naimittike tu sarvatra … मन्त्राच्या अभ्यासात, नित्यपूजेत, श्रवणात व अध्ययनात तो अधिकारी असतो;
- 101 iti sāmayiko vidhiḥ अशी ही सामयिक विधी होय.