तन्त्रसार
Tantrasāra
- 1 atha prasannahṛdayo yāgasthānaṃ yāyāt tac ca yatraiva hṛdayaṃ … ഇനി പ്രസന്നഹൃദയനായി യാഗസ്ഥാനത്തേക്ക് പോകണം.
- 2 pīṭhaparvatāgram ityādis tu śāstre sthānoddeśa etatpara eva boddhavyaḥ എന്നാൽ 'പീഠം, പർവതാഗ്രം' ഇത്യാദി ശാസ്ത്രത്തിലെ സ്ഥാനോദ്ദേശം ഇതേ താത്പര്യമുള്ളതായിത്തന്നെ…
- 3 teṣu teṣu pīṭhādisthāneṣu parameśaniyatyā parameśvarāviṣṭānāṃ śaktīnāṃ dehagrahaṇāt āryadeśā … ആ ആ പീഠാദിസ്ഥാനങ്ങളിൽ പരമേശന്റെ നിയതിയാൽ പരമേശ്വരാവിഷ്ടരായ ശക്തികൾ ദേഹം…
- 4 tatra yāgagṛhāgre bahir eva sāmānyanyāsaṃ kuryāt karayoḥ pūrvaṃ … അവിടെ യാഗഗൃഹത്തിനു മുന്നിൽ പുറത്തുവെച്ചുതന്നെ സാമാന്യന്യാസം ചെയ്യണം — ആദ്യം രണ്ടു…
- 5 hrīṃ na pha hrīṃ hrīṃ ā kṣa hrīṃ … ഹ്രീം ന ഫ ഹ്രീം, ഹ്രീം ആ ക്ഷ ഹ്രീം — ഈ ശക്തി-ശക്തിമദ്വാചകങ്ങളായ…
- 6 mālinī hi bhagavatī mukhyam śāktaṃ rūpaṃ bījayonisaṅghaṭṭena samastakāmadugham എന്തെന്നാൽ മാലിനീ ഭഗവതി മുഖ്യമായ ശാക്തരൂപമാണ് — ബീജ-യോനിസംഘട്ടത്താൽ സമസ്തകാമദുഘമായത്.
- 7 anvarthaṃ caitan nāma rudraśaktimālābhir yuktā phaleṣu puṣpitā saṃsāraśiśirasaṃhāranādabhramarī … ഈ പേര് അന്വർഥവുമാണ്: രുദ്രശക്തിമാലകളാൽ യുക്ത, ഫലങ്ങളിൽ പുഷ്പിത, സംസാരശിശിരത്തെ…
- 8 ata eva hi bhraṣṭavidhir api mantra etannyāsāt pūrṇo … അതുകൊണ്ടുതന്നെ വിധി ഭ്രഷ്ടമായ മന്ത്രവും ഈ ന്യാസത്താൽ പൂർണമാകുന്നു;
- 9 dehanyāsānantaram arghapātre ayam eva nyāsaḥ ദേഹന്യാസത്തിനു ശേഷം അർഘപാത്രത്തിലും ഇതേ ന്യാസംതന്നെ.
- 10 iha hi kriyākārakāṇāṃ parameśvarābhedapratipattidārḍhyasiddhaye pūjākriyā udāharaṇīkṛtā tatra ca … ഇവിടെ ക്രിയാകാരകങ്ങൾക്ക് പരമേശ്വരാഭേദപ്രതിപത്തിയുടെ ദാർഢ്യസിദ്ധിക്കായി പൂജാക്രിയ…
- 11 evaṃ kriyākrameṇāpi parameśvarīkṛtasamastakārakaḥ tayaiva dṛśā sarvakriyāḥ paśyan vināpi … ഇപ്രകാരം ക്രിയാക്രമത്താലും സമസ്ത കാരകങ്ങളെ പരമേശ്വരീകൃതമാക്കിയവൻ, ആ ദൃഷ്ടികൊണ്ടുതന്നെ…
- 12 evam arghapātre nyasya puṣpadhūpādyaiḥ pūjayitvā tadvipruḍbhir yāgasāraṃ puṣpādi … ഇപ്രകാരം അർഘപാത്രത്തിൽ ന്യസിച്ച്, പുഷ്പ-ധൂപാദികളാൽ പൂജിച്ച്, അതിന്റെ തുള്ളികളാൽ…
- 13 tataḥ prabhāmaṇḍale bhūmau khe vā oṃ bāhyaparivārāya nama … പിന്നെ പ്രഭാമണ്ഡലത്തിൽ, ഭൂമിയിലോ ആകാശത്തിലോ, 'ഓം ബാഹ്യപരിവാരായ നമഃ' എന്നു പൂജിക്കണം.
- 14 tato dvārasthāne oṃ dvāradevatācakrāya nama iti pūjayet പിന്നെ ദ്വാരസ്ഥാനത്ത് 'ഓം ദ്വാരദേവതാചക്രായ നമഃ' എന്നു പൂജിക്കണം.
- 15 agupte tu bahiḥsthāne sati praviśya maṇḍalasthaṇḍilāgra eva bāhyaparivāradvāradevatācakrapūjāṃ … എന്നാൽ പുറത്തെ സ്ഥാനം അഗുപ്തമാണെങ്കിൽ, പ്രവേശിച്ച് മണ്ഡലസ്ഥണ്ഡിലത്തിനു മുന്നിൽവെച്ചുതന്നെ…
- 16 tato 'pi phaṭ phaṭ phaṭ iti astrajaptapuṣpaṃ prakṣipya … പിന്നെ 'ഫട് ഫട് ഫട്' എന്ന് അസ്ത്രജപ്തമായ പുഷ്പം എറിഞ്ഞ്, വിഘ്നങ്ങൾ അപസാരിതമായതായി…
- 17 tatra mumukṣur uttarābhimukhas tiṣṭhet yathā bhagavadaghoratejasā jhaṭity eva … അവിടെ മുമുക്ഷു ഉത്തരാഭിമുഖനായി നിൽക്കണം — ഭഗവാന്റെ അഘോരതേജസ്സാൽ ഝടിതിതന്നെ പാശങ്ങൾ…
- 18 tatra parameśvarasvātantryam eva mūrtyābhāsanayā diktattvam avabhāsayati അവിടെ പരമേശ്വരസ്വാതന്ത്ര്യംതന്നെ മൂർത്തിയുടെ ആഭാസനത്താൽ ദിക്തത്ത്വത്തെ അവഭാസിപ്പിക്കുന്നു.
- 19 tatra citprakāśa eva madhyaṃ tata itarapravibhāgapravṛtteḥ prakāśasvīkāryam ūrdhvam … അവിടെ ചിത്പ്രകാശംതന്നെ മധ്യം — അതിൽനിന്ന് ഇതര വിഭാഗങ്ങൾ പ്രവർത്തിക്കുന്നതുകൊണ്ട്;
- 20 tatra madhye bhagavān ūrdhve 'sya aiśānaṃ vaktram adhaḥ … അവിടെ മധ്യത്തിൽ ഭഗവാൻ;
- 21 ity evaṃ saṃvinmahimaiva mūrtikṛtaṃ digbhedaṃ bhāsayati iti dik … ഇപ്രകാരം സംവിന്മഹിമതന്നെ മൂർത്തികൃതമായ ദിഗ്ഭേദത്തെ ഭാസിപ്പിക്കുന്നു — ഇപ്രകാരം ദിക്ക്…
- 22 yathā yathā ca svacchāyā laṅghayitum iṣṭā satī puraḥ … സ്വന്തം നിഴൽ ലംഘിക്കാൻ ആഗ്രഹിക്കുമ്പോൾ അത് മുന്നോട്ടുമുന്നോട്ടു നീങ്ങുന്നതുപോലെ, അപ്രകാരം…
- 23 evaṃ yathā bhagavān digvibhāgakārī tathā sūryo 'pi sa … ഇപ്രകാരം ഭഗവാൻ ദിഗ്വിഭാഗകാരിയായതുപോലെ സൂര്യനും;
- 24 evaṃ svātmasūryaparameśatritayaikībhāvanayā dikcarcā iti abhinavaguptaguravaḥ ഇപ്രകാരം സ്വാത്മാവ്-സൂര്യൻ-പരമേശൻ എന്ന ത്രിതയത്തെ ഏകീഭാവനചെയ്തുകൊണ്ടാണ് ദിക്ചർച്ച — എന്ന്…
- 25 evaṃ sthite uttarābhimukham upaviśya dehapuryaṣṭakādau ahambhāvatyāgena dehatāṃ dahet … ഇപ്രകാരം സ്ഥിതിയിലിരിക്കെ, ഉത്തരാഭിമുഖനായി ഉപവിഷ്ടനായി, ദേഹ-പുര്യഷ്ടകാദിയിൽ…
- 26 tadāsanatvāt bhagavannavātmādīnāṃ śakter eva ca pūjyatvāt iti guravaḥ എന്തെന്നാൽ അവ (ശക്തികൾ) ആസനമായതുകൊണ്ടും, ഭഗവാൻ നവാത്മാദികളുടെ — ശക്തിതന്നെ…
- 27 tatra ca pañca avasthā jāgradādyāḥ ṣaṣṭhī ca anuttarā … അവിടെ ജാഗ്രദാദ്യമായ അഞ്ച് അവസ്ഥകളും, അനുത്തര എന്ന ആറാമത്തെ സ്വഭാവദശയും…
- 28 iti ṣoḍhā nyāso bhavati ഇപ്രകാരം ന്യാസം ഷോഢ (ആറുവിധം) ആകുന്നു.
- 29 tatra kāraṇānāṃ brahmaviṣṇurudreśasadāśivaśaktirūpāṇāṃ pratyekam adhiṣṭhānāt ṣaṭtriṃśattattvakalāpasya laukikatattvottīrṇasya bhairavabhaṭṭārakābhedavṛtte … അവിടെ ബ്രഹ്മ-വിഷ്ണു-രുദ്ര-ഈശ-സദാശിവ-ശക്തിരൂപങ്ങളായ കാരണങ്ങൾ ഓരോന്നും…
- 30 yad āhuḥ ataraṅgarūḍhau labdhāyāṃ punaḥ kiṃ tattvasṛṣṭir nyāsādinā … എന്തെന്നാൽ ചിലർ പറയുന്നു: അതരംഗരൂഢി ലഭിച്ചുകഴിഞ്ഞാൽ പിന്നെ ന്യാസാദിയാൽ തത്ത്വസൃഷ്ടി…
- 31 tāvat hi tad ataraṅgaṃ bhairavavapuḥ yat svātmani avabhāsitasṛṣṭisaṃhārāvaicitryakoṭi എന്തെന്നാൽ ആ അതരംഗമായ ഭൈരവവപുസ്സ് ഏതാണോ സ്വാത്മാവിൽത്തന്നെ അവഭാസിക്കപ്പെട്ട…
- 32 evam anyonyamelakayogena parameśvarībhūtaṃ prāṇadehabuddhyādi bhāvayitvā bahir antaḥ puṣpadhūpatarpaṇādyair … ഇപ്രകാരം അന്യോന്യമേലകയോഗത്താൽ പരമേശ്വരീഭൂതമായ പ്രാണ-ദേഹ-ബുദ്ധ്യാദിയെ ഭാവനചെയ്ത്,…
- 33 tatra śarīre prāṇe dhiyi ca tadanusāreṇa śūlābjanyāsaṃ kuryāt … അവിടെ ശരീരത്തിലും പ്രാണനിലും ബുദ്ധിയിലും അതിനനുസരിച്ച് ശൂലാബ്ജന്യാസം ചെയ്യണം.
- 34 tan nābhyutthitaṃ tanmūrdharandhratrayanirgataṃ nādāntarvartiśaktivyāpinīsamanārūpamarātrayaṃ dviṣaṭkāntaṃ tadupari śuddhapadmatrayam aunmanasam … അവന്റെ നാഭിയിൽനിന്ന് ഉത്ഥിതമായി, അവന്റെ മൂർധാവിലെ മൂന്നു രന്ധ്രങ്ങളിൽനിന്നു നിർഗതമായി,…
- 35 dvādaśāntam idaṃ prāgraṃ viśūlaṃ mūlataḥ smaran ദ്വാദശാന്തമായ, അഗ്രം മുന്നിലുള്ള ഈ ശൂലത്തെ മൂലംമുതൽ സ്മരിച്ചുകൊണ്ട്,
- 36 devīcakrāgragaṃ tyaktakramaḥ khecaratāṃ vrajet ദേവീചക്രാഗ്രത്തിലെത്തിയവൻ, ക്രമം ത്യജിച്ച്, ഖേചരത്വം പ്രാപിക്കും.
- 37 mūlādhārād dviṣaṭkāntavyomāgrāpūraṇātmikā മൂലാധാരംമുതൽ ദ്വിഷട്കാന്തവ്യോമാഗ്രംവരെ ആപൂരണാത്മികമായത് —
- 38 khecarīyaṃ khasañcāramsthitibhyāṃ khāmṛtāśanāt ഖസഞ്ചാര-സ്ഥിതികളാലും ഖാമൃതാശനത്താലും ഈ ഖേചരി.
- 39 evam antaryāgamātrād eva vastutaḥ kṛtakṛtyatā ഇപ്രകാരം അന്തര്യാഗമാത്രത്താൽത്തന്നെ വാസ്തവത്തിൽ കൃതകൃത്യത.
- 40 satyataḥ tadāviṣṭasya tathāpi bahir api kāryo yāgo 'vacchedahānaya … സത്യത്തിൽ അതിൽ ആവിഷ്ടനായവന് അപ്രകാരമാണെങ്കിലും, പുറത്തും യാഗം ചെയ്യേണ്ടതാണ് —…
- 41 atha yadā dīkṣāṃ cikīrṣet tadādhivāsanārthaṃ bhūmiparigrahaṃ gaṇeśārcanaṃ kumbhakalaśayoḥ … ഇനി ദീക്ഷ ചെയ്യാനാഗ്രഹിക്കുമ്പോൾ, അതിന്റെ അധിവാസനത്തിനായി ഭൂമിപരിഗ്രഹം, ഗണേശാർചനം,…
- 42 nityanaimittikayos tu sthaṇḍilādyarcanahavane eva എന്നാൽ നിത്യ-നൈമിത്തികങ്ങളിലാകട്ടെ സ്ഥണ്ഡിലാദ്യർചനവും ഹവനവും മാത്രമേയുള്ളൂ.
- 43 tatra adhivāsanaṃ śiṣyasya saṃskṛtayogyatādhānam amblīkaraṇam iva dantānāṃ devasya … അവിടെ അധിവാസനം എന്നത് ശിഷ്യന് സംസ്കൃതയോഗ്യതയെ ആധാനംചെയ്യലാണ് — പല്ലുകൾ…
- 44 upakaraṇadravyāṇāṃ yāgagṛhāntarvartitayā parameśatejobṛṃhaṇena pūjopakaraṇayogyatārpaṇam iti ഉപകരണദ്രവ്യങ്ങൾ യാഗഗൃഹത്തിനുള്ളിൽ വർത്തിക്കുന്നതുകൊണ്ട് പരമേശതേജസ്സിനാൽ ബൃംഹണംചെയ്ത്…
- 45 tatra sarvopakaraṇapūrṇaṃ yāgagṛhaṃ vidhāya bhagavatīṃ mālinīṃ mātṛkāṃ vā … അവിടെ സർവോപകരണപൂർണമായ യാഗഗൃഹം ഒരുക്കി, ഭഗവതി മാലിനിയെയോ മാതൃകയെയോ സ്മരിച്ച്, ആ…
- 46 tata uktāstrajaptāni yathāsambhavaṃ siddhārthadhānyākṣatalājādīni tejorūpāṇi vikīrya aiśānyāṃ diśi … പിന്നെ പറയപ്പെട്ട അസ്ത്രമന്ത്രത്താൽ ജപ്തമായ സിദ്ധാർഥം, ധാന്യം, അക്ഷതം, ലാജം മുതലായ…
- 47 tataḥ śuddhavidyāntam āsanaṃ dattvā gaṇapateḥ pūjā tataḥ kumbham … പിന്നെ ശുദ്ധവിദ്യാന്തമായ ആസനം നൽകി ഗണപതിയുടെ പൂജ;
- 48 dvitīyakalaśe vighnaśamanāya astraṃ yajet രണ്ടാമത്തെ കലശത്തിൽ വിഘ്നശമനത്തിനായി അസ്ത്രത്തെ പൂജിക്കണം.
- 49 tataḥ svasvadikṣu lokapālān sāstrān pūjayet പിന്നെ അതാതു ദിക്കുകളിൽ ലോകപാലന്മാരെ അവരുടെ ആയുധങ്ങളോടെ പൂജിക്കണം.
- 50 tataḥ śiṣyasya prāk dīkṣitasya haste astrakalaśaṃ dadyāt പിന്നെ മുമ്പ് ദീക്ഷിതനായ ശിഷ്യന്റെ കൈയിൽ അസ്ത്രകലശം നൽകണം.
- 51 svayaṃ ca guruḥ kumbham ādadīta ഗുരു സ്വയം കുംഭം എടുക്കണം.
- 52 tataḥ śiṣyaṃ gṛhaparyanteṣu vighnaśamanāya dhārāṃ pātayantaṃ sakumbho 'nugacchet … പിന്നെ ശിഷ്യൻ ഗൃഹപര്യന്തങ്ങളിൽ വിഘ്നശമനത്തിനായി ധാര വീഴ്ത്തിക്കൊണ്ടു പോകുമ്പോൾ,…
- 53 sāvadhānena karmāntaṃ bhavitavyaṃ śivājñayā ശിവാജ്ഞയാൽ കർമാന്തംവരെ സാവധാനത്തോടെ വർത്തിക്കണം'.
- 54 tryakṣare nāmni bho ity ekam eva ത്ര്യക്ഷരമായ നാമത്തിൽ 'ഭോ' എന്ന് ഒന്നുമാത്രം.
- 55 tata aiśānyāṃ diśi kumbhaṃ sthāpayet പിന്നെ ഈശാനദിക്കിൽ കുംഭം സ്ഥാപിക്കണം.
- 56 vikiropari astrakalaśam വികിരത്തിനു മുകളിൽ അസ്ത്രകലശം.
- 57 tata ubhayapūjanam പിന്നെ ഇരുവരുടെയും (കുംഭ-കലശങ്ങളുടെ) പൂജനം.
- 58 tataḥ sthaṇḍilamadhye parameśapūjanam പിന്നെ സ്ഥണ്ഡിലത്തിന്റെ മധ്യത്തിൽ പരമേശപൂജനം.
- 59 tataḥ agnikuṇḍaṃ parameśvaraśaktirūpatayā bhāvayitvā tatra agniṃ prajvālya hṛdayāntarbodhāgninā … പിന്നെ അഗ്നികുണ്ഡത്തെ പരമേശ്വരശക്തിരൂപമായി ഭാവനചെയ്ത്, അവിടെ അഗ്നി ജ്വലിപ്പിച്ച്,…
- 60 arghapātreṇa ca prokṣaṇam eva tilājyādīnāṃ saṃskāraḥ അർഘപാത്രംകൊണ്ട് പ്രോക്ഷണംതന്നെ തില-ആജ്യാദികളുടെ സംസ്കാരം.
- 61 sruksruvayoś ca parameśābhedadṛṣṭir eva hi saṃskāraḥ സ്രുക്ക്-സ്രുവങ്ങളുടെ പരമേശാഭേദദൃഷ്ടിതന്നെ സംസ്കാരം.
- 62 tato yathāśakti hutvā sruksruvau ūrdhvādhomukhatayā śaktiśivarūpau parasparonmukhau vidhāya … പിന്നെ യഥാശക്തി ഹോമംചെയ്ത്, സ്രുക്ക്-സ്രുവങ്ങളെ ഊർധ്വ-അധോമുഖമായി ശക്തി-ശിവരൂപമായി…
- 63 tataś caruṃ prokṣitam ānīya sthaṇḍilakalaśakumbhavahniṣu bhāgaṃ bhāgaṃ nivedya … പിന്നെ പ്രോക്ഷിതമായ ചരുവിനെ കൊണ്ടുവന്ന്, സ്ഥണ്ഡില-കലശ-കുംഭ-വഹ്നികളിൽ ഓരോ ഭാഗം നിവേദിച്ച്,…
- 64 tato dantakāṣṭham പിന്നെ ദന്തകാഷ്ഠം.
- 65 tatpāto 'gniyamanirṛtidikṣu adhaś ca na śubha iti അതിന്റെ പതനം അഗ്നി-യമ-നിരൃതിദിക്കുകളിലും താഴേക്കും ശുഭമല്ല.
- 66 tatra homo 'stramantreṇa kāryaḥ അവിടെ ഹോമം അസ്ത്രമന്ത്രംകൊണ്ട് ചെയ്യണം.
- 67 tato vikṣepaparihāreṇa bhāvimantradarśanayogyatāyai baddhanetraṃ śiṣyaṃ praveśya jānusthitaṃ taṃ … പിന്നെ വിക്ഷേപപരിഹാരത്താൽ, വരാനിരിക്കുന്ന മന്ത്രദർശനത്തിന് യോഗ്യതയ്ക്കായി, കണ്ണുകെട്ടിയ…
- 68 tataḥ sahasā apāsitanetrabandho 'sau śaktipātānugṛhītakaraṇatvāt sannihitamantraṃ tatsthānaṃ sākṣātkāreṇa … പിന്നെ പെട്ടെന്നു നേത്രബന്ധം നീക്കപ്പെട്ട ഇവൻ, ശക്തിപാതാനുഗൃഹീതകരണനായതുകൊണ്ട്,…
- 69 tataḥ svadakṣiṇahaste dīpyatayā devatācakraṃ pūjayitvā taṃ hastaṃ mūrdhahṛnnābhiṣu … പിന്നെ സ്വന്തം ദക്ഷിണഹസ്തത്തിൽ ദീപ്യതയോടെ ദേവതാചക്രത്തെ പൂജിച്ച്, ആ ഹസ്തത്തെ ശിഷ്യന്റെ…
- 70 tato vāme somyatayā pūjayitvā śuddhatattvāpyāyinaṃ tataḥ praṇāmaṃ kuryāt പിന്നെ വാമഹസ്തത്തിൽ സൗമ്യതയോടെ പൂജിച്ച്, ശുദ്ധതത്ത്വങ്ങളാൽ ആപ്യായിപ്പിച്ച്, പിന്നെ…
- 71 tato bhūtadevatādigbaliṃ madyamāṃsajalādipūrṇaṃ bahir dadyāt ācāmeta പിന്നെ ഭൂത-ദേവതാദിഗ്ബലിയെ മദ്യ-മാംസ-ജലാദിപൂർണമായി പുറത്തു നൽകി, ആചമനംചെയ്യണം.
- 72 tataḥ svayaṃ carubhojanaṃ kṛtvā śiṣyātmanā saha aikyam āpannaḥ … പിന്നെ സ്വയം ചരുഭോജനംചെയ്ത്, ശിഷ്യാത്മാവിനോട് ഐക്യം പ്രാപിച്ച്, പ്രബുദ്ധവൃത്തിയോടെ…
- 73 svapan api prabhāte śiṣyaḥ cet aśubhaṃ svapnaṃ vadet … ഉറങ്ങുമ്പോൾ പ്രഭാതത്തിൽ ശിഷ്യൻ അശുഭമായ സ്വപ്നം പറഞ്ഞാൽ അത് ഇവന് വ്യാഖ്യാനിച്ചുകൊടുക്കരുത്.
- 74 śaṅkātaṅkau hi tathāsya syātām kevalam astreṇa tanniṣkṛtiṃ kuryāt എന്തെന്നാൽ അതുമൂലം ഇവന് ശങ്കയും ആതങ്കവും ഉണ്ടാകും;
- 75 tatas tathaiva parameśvaraṃ pūjayitvā tadagre śiṣyasya prāṇakrameṇa praviśya … പിന്നെ അപ്രകാരംതന്നെ പരമേശ്വരനെ പൂജിച്ച്, അവന്റെ മുന്നിൽ ശിഷ്യന്റെ പ്രാണക്രമത്താൽ…
- 76 ity evāpāditāṣṭācatvāriṃśatsaṃskāroparikṛtarudrāṃśāpattiḥ samayībhavati ഇപ്രകാരം നടത്തപ്പെട്ട നാല്പത്തിയെട്ടു സംസ്കാരങ്ങൾക്കു മുകളിൽ ചെയ്യപ്പെട്ട…
- 77 tataḥ asmai pūjyaṃ mantraṃ puṣpādyaiḥ saha arpayet പിന്നെ ഇവന് പൂജ്യമന്ത്രത്തെ പുഷ്പാദികളോടൊപ്പം അർപ്പിക്കണം.
- 78 tataḥ samayān asmai nirūpayet പിന്നെ ഇവന് സമയങ്ങളെ (നിയമങ്ങളെ) നിരൂപിച്ചുകൊടുക്കണം.
- 79 gurau sarvātmanā bhaktiḥ tathā śāstre deve tatpratidvandvini parāṅmukhatā … ഗുരുവിൽ സർവാത്മനാ ഭക്തി;
- 80 striyo vandhyāyās tajjugupsāhetuṃ na kuryāt വന്ധ്യയായ സ്ത്രീയോട് അവളെപ്പറ്റിയുള്ള ജുഗുപ്സയ്ക്ക് ഹേതുവായത് ചെയ്യരുത്.
- 81 devatānāma gurunāma tathā mantraṃ pūjākālāt ṛte na uccārayet ദേവതാനാമം, ഗുരുനാമം, അപ്രകാരം മന്ത്രം — ഇവ പൂജാകാലത്തൊഴികെ ഉച്ചരിക്കരുത്.
- 82 gurūpabhuktaṃ śayyādi na bhuñjīta ഗുരുവിനാൽ ഉപഭുക്തമായ ശയ്യാദി ഉപയോഗിക്കരുത്.
- 83 yat kiñcit laukikaṃ krīḍādi tat gurusannidhau na kuryāt ലൗകികമായ ക്രീഡാദി എന്തായാലും ഗുരുസന്നിധിയിൽ ചെയ്യരുത്.
- 84 tadvyatirekeṇa na anyatra utkarṣabuddhiṃ kuryāt അതൊഴികെ മറ്റൊരിടത്ത് ഉത്കർഷബുദ്ധി പുലർത്തരുത്.
- 85 sarvatra śrāddhādau gurum eva pūjayet ശ്രാദ്ധാദി എല്ലായിടത്തും ഗുരുവിനെത്തന്നെ പൂജിക്കണം.
- 86 sarveṣu ca naimittikeṣu śākinītyādiśabdān na vadet എല്ലാ നൈമിത്തികങ്ങളിലും 'ശാകിനി' ഇത്യാദി ശബ്ദങ്ങൾ പറയരുത്.
- 87 parvadināni pūjayet പർവദിനങ്ങളെ പൂജിക്കണം.
- 88 vaiṣṇavādyair adhodṛṣṭibhiḥ saha saṅgatiṃ na kuryāt അധോദൃഷ്ടികളായ വൈഷ്ണവാദികളോട് സംഗതി (സഹവാസം) പുലർത്തരുത്.
- 89 etacchāsanasthān pūrvajātibuddhyā na paśyet ഈ ശാസനത്തിൽ സ്ഥിതരായവരെ പൂർവജാതിബുദ്ധിയോടെ കാണരുത്.
- 90 guruvarge gṛhāgate yathāśakti yāgaṃ kuryāt ഗുരുവർഗം ഗൃഹത്തിൽ വന്നാൽ യഥാശക്തി യാഗംചെയ്യണം.
- 91 adhomārgasthitaṃ kañcit vaiṣṇavādyaṃ tacchāstrakulāt gurūkṛtyāpi tyajet അധോമാർഗത്തിൽ സ്ഥിതനായ ഏതെങ്കിലുമൊരു വൈഷ്ണവാദിയെ, ആ ശാസ്ത്രകുലത്തിൽനിന്നുള്ളവനായതുകൊണ്ട്,…
- 92 tadāpi na utkarṣabuddhyā paśyet അപ്പോഴും അവനെ ഉത്കർഷബുദ്ധിയോടെ കാണരുത്.
- 93 liṅgibhiḥ saha samācāramelanaṃ na kuryāt tān kevalaṃ yathāśakti … ലിംഗികളോട് (സാമ്പ്രദായികചിഹ്നധാരികളോട്) സമാചാരമേലനം ചെയ്യരുത്;
- 94 śaṅkās tyajet ശങ്കകൾ ത്യജിക്കണം.
- 95 cakre sthitaś caramāgryādivibhāgaṃ janmakṛtaṃ na saṅkalpayet ചക്രത്തിൽ സ്ഥിതനായിരിക്കെ ജന്മകൃതമായ ചരമ-അഗ്ര്യാദിവിഭാഗം സങ്കല്പിക്കരുത്.
- 96 śarīrāt ṛte na anyat āyatanatīrthādikaṃ bahumānena paśyet ശരീരമൊഴികെ മറ്റൊരു ആയതന-തീർഥാദിയെ ബഹുമാനത്തോടെ കാണരുത്.
- 97 mantrahṛdayam anavarataṃ smaret ity evaṃ śiṣyaḥ śrutvā praṇamya … മന്ത്രഹൃദയത്തെ അനവരതം സ്മരിക്കണം — ഇപ്രകാരം ശിഷ്യൻ കേട്ട്, പ്രണമിച്ച്, അംഗീകരിച്ച്,…
- 98 bhāvividhinā ca mūrticakraṃ tarpayet ഭാവിയിൽ പറയുന്ന വിധിയാൽ മൂർത്തിചക്രത്തെയും തർപ്പണംചെയ്യണം.
- 99 itthaṃ samayībhavati ഇപ്രകാരം സമയിയായിത്തീരുന്നു.
- 100 mantrābhyāse nityapūjāyāṃ śravaṇe 'dhyayane adhikārī naimittike tu sarvatra … മന്ത്രാഭ്യാസത്തിലും നിത്യപൂജയിലും ശ്രവണ-അധ്യയനങ്ങളിലും അവൻ അധികാരി;
- 101 iti sāmayiko vidhiḥ ഇതാണ് സാമയികവിധി.