तन्त्रसार
Tantrasāra
- 1 tatra yā dīkṣā saṃskārasiddhyai jñānayogyān prati yā ca … ಅಲ್ಲಿ ಸಂಸ್ಕಾರಸಿದ್ಧಿಗಾಗಿ ಯಾವ ದೀಕ್ಷೆ ಇದೆಯೋ — ಜ್ಞಾನಕ್ಕೆ ಯೋಗ್ಯರಾದವರ ಬಗ್ಗೆ, ಮತ್ತು ಅದಕ್ಕೆ…
- 2 tatra nityaṃ naimittikaṃ kāmyam iti trividhaṃ śeṣavartanam antyaṃ … ಅಲ್ಲಿ ನಿತ್ಯ, ನೈಮಿತ್ತಿಕ, ಕಾಮ್ಯ ಎಂದು ಉಳಿದ ಆಚರಣೆಯು ಮೂರು ಬಗೆಯದು.
- 3 tatra niyatabhavaṃ nityaṃ tanmayībhāva eva naimittikaṃ tadupayogi sandhyopāsanaṃ … ಅಲ್ಲಿ ನಿಯತ ಕಾಲದಲ್ಲಿ ನಡೆಯುವುದು ನಿತ್ಯ;
- 4 tad api nityaṃ svakālanaiyatyāt iti kecit ಅದು ಕೂಡ ತನ್ನ ಕಾಲದ ನಿಯತತೆಯ ಕಾರಣದಿಂದ ನಿತ್ಯವೇ ಎಂದು ಕೆಲವರು ಹೇಳುತ್ತಾರೆ.
- 5 naimittikaṃ tu tacchāsanasthānām api aniyatam tadyathā gurutadvargāgamanaṃ tatparvadinaṃ … ಆದರೆ ನೈಮಿತ್ತಿಕವು ಆ ಶಾಸನದಲ್ಲಿ ನೆಲೆಸಿರುವವರಿಗೂ ಕಾಲದಲ್ಲಿ ನಿಯತವಲ್ಲ;
- 6 tatra niyatapūjā sandhyopāsā gurupūjā parvapūjā pavitrakam iti avaśyambhāvi ಅಲ್ಲಿ ನಿಯತಪೂಜೆ, ಸಂಧ್ಯೋಪಾಸನೆ, ಗುರುಪೂಜೆ, ಪರ್ವಪೂಜೆ, ಪವಿತ್ರಕ — ಇವು ಅವಶ್ಯವಾಗಿ ನಡೆಯಬೇಕಾದವು.
- 7 naimittikam jñānalābhaḥ śāstralābho gurutadvargagṛhāgamanaṃ tadīyajanmasaṃskāraprāyaṇadināni laukikotsavaḥ śāstravyākhyā ādimadhyāntā … ಜ್ಞಾನಲಾಭ, ಶಾಸ್ತ್ರಲಾಭ, ಗುರುವಿನ ಅಥವಾ ಅವನ ವರ್ಗದವರ ಮನೆಗೆ ಬರುವಿಕೆ, ಅವರ ಜನ್ಮ-ಸಂಸ್ಕಾರ-ಮರಣದಿನಗಳು,…
- 8 tatra kṛtadīkṣākasya śiṣyasya pradhānaṃ mantraṃ savīryakaṃ saṃvittisphuraṇasāram alikhitaṃ … ಅಲ್ಲಿ ದೀಕ್ಷೆ ಪಡೆದ ಶಿಷ್ಯನಿಗೆ, ವೀರ್ಯಸಹಿತವಾದ, ಸಂವಿತ್ತಿಯ ಸ್ಫುರಣವೇ ಸಾರವಾಗಿರುವ ಪ್ರಧಾನಮಂತ್ರವನ್ನು…
- 9 tatra hṛdye sthaṇḍile vimalamakuravad dhyāte svam eva rūpaṃ … ಅಲ್ಲಿ ಹೃದಯವೆಂಬ ಸ್ಥಂಡಿಲವನ್ನು ನಿರ್ಮಲ ಕನ್ನಡಿಯಂತೆ ಧ್ಯಾನಿಸಿದಾಗ, ತನ್ನದೇ ರೂಪವು ಪೂಜ್ಯ…
- 10 ādarśe hi svamukham aviratam avalokayataḥ tatsvarūpaniścitiḥ acireṇaiva bhavet … ಏಕೆಂದರೆ ಕನ್ನಡಿಯಲ್ಲಿ ತನ್ನ ಮುಖವನ್ನು ಎಡೆಬಿಡದೆ ನೋಡುತ್ತಿರುವವನಿಗೆ ಅದರ ಸ್ವರೂಪದ ನಿಶ್ಚಯವು ಬೇಗನೆ…
- 11 paramantratanmayībhāvāviṣṭasya nivṛttapaśuvāsanākalaṅkasya bhaktirasānuvedhavidrutasamastapāśajālasya yat adhivasati hṛdayaṃ tad eva … ಪರಮಮಂತ್ರದ ತನ್ಮಯೀಭಾವದಿಂದ ಆವಿಷ್ಟನಾದ, ಪಶುವಾಸನೆಯ ಕಲಂಕ ನಿವೃತ್ತಿಯಾದ, ಭಕ್ತಿರಸದ ಅನುವೇಧದಿಂದ ಸಮಸ್ತ…
- 12 adhiśayya pāramārthikaḥ bhāvaprasaraṃ prakāśam ullasati yā ಭಾವಪ್ರಸರವನ್ನು ಆಶ್ರಯಿಸಿ ಪಾರಮಾರ್ಥಿಕವಾದ ಯಾವ ಪ್ರಕಾಶವು ಉಲ್ಲಸಿಸುತ್ತದೋ,
- 13 paramāmṛtadṛktvaṃ tayārcayante rahasyavidaḥ ಅದರ ಮೂಲಕ ರಹಸ್ಯವಿದರು ಪರಮಾಮೃತದರ್ಶನವನ್ನು ಅರ್ಚಿಸುತ್ತಾರೆ.
- 14 kṛtvādhāradharāṃ camatkṛtirasaprokṣākṣaṇakṣālitām āttair mānasataḥ svabhāvakusumaiḥ svāmodasandohibhiḥ ಚಿತಿಯನ್ನು ಆಧಾರಭೂಮಿಯನ್ನಾಗಿ ಮಾಡಿಕೊಂಡು, ಚಮತ್ಕೃತಿರಸದ ಪ್ರೋಕ್ಷಣೆಯಿಂದ ಕ್ಷಣಮಾತ್ರದಲ್ಲಿ ಅದನ್ನು…
- 15 ānandāmṛtanirbharasvahṛdayānarghārghapātrakramāt tvāṃ devyā saha dehadevasadane devārcaye 'harniśam ಆನಂದಾಮೃತದಿಂದ ತುಂಬಿದ ನನ್ನ ಹೃದಯವೆಂಬ ಅನರ್ಘ್ಯ ಅರ್ಘ್ಯಪಾತ್ರದ ಕ್ರಮದಿಂದ, ಹೇ ದೇವ, ನಿನ್ನನ್ನು ದೇವಿಯ…
- 16 iti ślokadvayoktam artham antar bhāvayan devatācakraṃ bhāvayet ಎಂದು ಈ ಎರಡು ಶ್ಲೋಕಗಳಲ್ಲಿ ಹೇಳಿದ ಅರ್ಥವನ್ನು ಒಳಗೆ ಭಾವಿಸುತ್ತಾ ದೇವತಾಚಕ್ರವನ್ನು ಭಾವಿಸಬೇಕು.
- 17 tato mudrāpradarśanaṃ japaḥ tannivedanam ಆಮೇಲೆ ಮುದ್ರಾಪ್ರದರ್ಶನ, ಜಪ, ಮತ್ತು ಅದರ ನಿವೇದನೆ.
- 18 bodhyaikātmyena visarjanam ಬೋಧ್ಯವಸ್ತುವಿನೊಂದಿಗಿನ ಏಕಾತ್ಮ್ಯದಿಂದ ವಿಸರ್ಜನೆ.
- 19 mukhyaṃ naivedyaṃ svayam aśnīyāt sarvaṃ vā jale kṣipet … ಮುಖ್ಯ ನೈವೇದ್ಯವನ್ನು ತಾನೇ ಉಣ್ಣಬೇಕು, ಅಥವಾ ಎಲ್ಲವನ್ನೂ ನೀರಿಗೆ ಹಾಕಬೇಕು;
- 20 mārjāramūṣakaśvādibhakṣaṇe tu śaṅkā janitā nirayāya iti jñānī api … ಆದರೆ ಬೆಕ್ಕು-ಇಲಿ-ನಾಯಿ ಮೊದಲಾದವು ತಿಂದರೆ ಹುಟ್ಟುವ ಶಂಕೆಯು ನರಕಕ್ಕೆ ಕಾರಣವಾಗುತ್ತದೆ;
- 21 atha liṅge tatra na rahasyamantraiḥ liṅgaṃ pratiṣṭhāpayet viśeṣāt … ಈಗ ಲಿಂಗದ ವಿಷಯ.
- 22 tatra gurudehaṃ svadehaṃ śaktidehaṃ rahasyaśāstrapustakaṃ vīrapātram akṣasūtraṃ prāharaṇaṃ … ಅಲ್ಲಿ ಗುರುದೇಹ, ಸ್ವದೇಹ, ಶಕ್ತಿದೇಹ, ರಹಸ್ಯಶಾಸ್ತ್ರಪುಸ್ತಕ, ವೀರಪಾತ್ರ, ಅಕ್ಷಸೂತ್ರ, ಆಯುಧ, ಬಾಣ,…
- 23 tatra ca ādhārabalād eva adhikādhikamantrasiddhiḥ bhavati iti pūrvaṃ … ಅಲ್ಲಿ ಆಧಾರದ ಬಲದಿಂದಲೇ ಅಧಿಕಾಧಿಕ ಮಂತ್ರಸಿದ್ಧಿ ಉಂಟಾಗುತ್ತದೆ;
- 24 sarvatra parameśvarābhedābhimāna eva paramaḥ saṃskāraḥ ಎಲ್ಲ ಕಡೆಯೂ ಪರಮೇಶ್ವರನೊಂದಿಗಿನ ಅಭೇದದ ಅಭಿಮಾನವೇ ಪರಮ ಸಂಸ್ಕಾರ.
- 25 atha parvavidhiḥ ಈಗ ಪರ್ವವಿಧಿ.
- 26 tatra sāmānyaṃ sāmānyasāmānyaṃ sāmānyaviśeṣo viśeṣasāmānyaṃ viśeṣo viśeṣaviśeṣaś ca … ಅಲ್ಲಿ ಸಾಮಾನ್ಯ, ಸಾಮಾನ್ಯಸಾಮಾನ್ಯ, ಸಾಮಾನ್ಯವಿಶೇಷ, ವಿಶೇಷಸಾಮಾನ್ಯ, ವಿಶೇಷ, ವಿಶೇಷವಿಶೇಷ — ಎಂದು…
- 27 pūraṇāt vidheḥ ವಿಧಿಯನ್ನು ಪೂರ್ಣಗೊಳಿಸುವುದರಿಂದ (ಪರ್ವ ಎಂಬ ಹೆಸರು).
- 28 tatra māsi māsi prathamaṃ pañcamaṃ dinaṃ sāmānyam caturthāṣṭamanavamacaturdaśapañcadaśāni … ಅಲ್ಲಿ ಪ್ರತಿ ತಿಂಗಳ ಮೊದಲನೆಯ ಮತ್ತು ಐದನೆಯ ದಿನ ಸಾಮಾನ್ಯ;
- 29 citrācandrau maghājīvau tiṣyacandrau pūrvaphālgunībudhau śravaṇabudhau śatabhiṣakcandrau dityau rohiṇīśukrau … ಚಿತ್ರಾ ಮತ್ತು ಚಂದ್ರ, ಮಘಾ ಮತ್ತು ಗುರು, ತಿಷ್ಯ (ಪುಷ್ಯ) ಮತ್ತು ಚಂದ್ರ, ಪೂರ್ವಫಾಲ್ಗುನೀ ಮತ್ತು ಬುಧ,…
- 30 yadi mārgaśīrṣādikrameṇa yathāsaṅkhyaṃ bhavati āśvayujaṃ varjayitvā tadā viśeṣaviśeṣaḥ ಆಶ್ವಯುಜವನ್ನು ಬಿಟ್ಟು, ಮಾರ್ಗಶೀರ್ಷದಿಂದ ಮೊದಲ್ಗೊಂಡ ಕ್ರಮದಲ್ಲಿ ಯಥಾಸಂಖ್ಯವಾಗಿ (ಆ ಯೋಗವು) ಉಂಟಾದರೆ,…
- 31 anyaviśeṣaś cet anyaparvaṇi tadā tat anuparva ity āhuḥ ಬೇರೊಂದು ವಿಶೇಷವು ಬೇರೊಂದು ಪರ್ವದಲ್ಲಿ ಉಂಟಾದರೆ, ಆಗ ಅದನ್ನು ಅನುಪರ್ವ ಎಂದು ಕರೆಯುತ್ತಾರೆ.
- 32 bhagrahayoge ca na velā pradhānam ಮತ್ತು ನಕ್ಷತ್ರ-ಗ್ರಹಯೋಗದಲ್ಲಿ ವೇಳೆಯು ಪ್ರಧಾನವಲ್ಲ.
- 33 tither eva viśeṣalābhāt anuyāgakālānuvṛttis tu parvadine mukhyā anuyāgaprādhānyāt … ತಿಥಿಯಿಂದಲೇ ವಿಶೇಷಲಾಭವಾಗುವುದರಿಂದ.
- 34 tatra guruḥ tadvargyaḥ sasantānaḥ tattvavit kanyā antyā veśyā … ಅಲ್ಲಿ ಚಕ್ರಯಾಗದಲ್ಲಿ ಗುರು, ಅವನ ವರ್ಗದವನು, ಸಂತಾನ (ದೀಕ್ಷಾಪರಂಪರೆ) ಸಹಿತನು, ತತ್ತ್ವವಿದು, ಕನ್ಯೆ,…
- 35 tatra madhye guruḥ tadāvaraṇakrameṇa gurvādisamayyantaṃ vīraḥ śaktiḥ iti … ಅಲ್ಲಿ ಮಧ್ಯದಲ್ಲಿ ಗುರು;
- 36 tatra ādhāre viśvamayaṃ pātraṃ sthāpayitvā devatācakraṃ tarpayitvā svātmānaṃ … ಅಲ್ಲಿ ಆಧಾರದ ಮೇಲೆ ವಿಶ್ವಮಯವಾದ ಪಾತ್ರವನ್ನು ಇಟ್ಟು, ದೇವತಾಚಕ್ರವನ್ನು ತರ್ಪಿಸಿ, ವಂದಿತವಾದ ಆ…
- 37 tato 'nte dakṣiṇātāmbūlavastrādibhiḥ tarpayet iti pradhānatamo 'yaṃ mūrtiyāgaḥ ಆಮೇಲೆ ಕೊನೆಯಲ್ಲಿ ದಕ್ಷಿಣೆ-ತಾಂಬೂಲ-ವಸ್ತ್ರ ಮೊದಲಾದವುಗಳಿಂದ ತರ್ಪಿಸಬೇಕು.
- 38 adṛṣṭamaṇḍalo 'pi mūrtiyāgena parvadināni pūjayan varṣād eva putrakoktaṃ … ಮಂಡಲವನ್ನು ಕಾಣದಿರುವವನು ಕೂಡ ಮೂರ್ತಿಯಾಗದಿಂದ ಪರ್ವದಿನಗಳಲ್ಲಿ ಪೂಜಿಸುತ್ತಾ, ಸಂಧ್ಯಾನುಷ್ಠಾನ…
- 39 atha pavitrakavidhiḥ ಈಗ ಪವಿತ್ರಕವಿಧಿ.
- 40 sa ca śrīratnamālātriśiromataśrīsiddhāmatādau vidhipūrvakaḥ pārameśvarājñāpūrakaś ca uktaṃ caitat … ಅದು ಶ್ರೀರತ್ನಮಾಲಾ, ತ್ರಿಶಿರೋಮತ, ಶ್ರೀಸಿದ್ಧಾಮತ ಮೊದಲಾದವುಗಳಲ್ಲಿ ವಿಧಿಪೂರ್ವಕವಾಗಿಯೂ ಪರಮೇಶ್ವರನ…
- 41 tatra āṣāḍhaśuklāt kulapūrṇimādināntaṃ kāryaṃ pavitrakam tatra kārttikakṛṣṇapañcadaśī kulacakraṃ … ಅಲ್ಲಿ ಆಷಾಢ ಶುಕ್ಲಪಕ್ಷದಿಂದ ಕುಲಪೂರ್ಣಿಮಾದಿನದವರೆಗೆ ಪವಿತ್ರಕವನ್ನು ಮಾಡಬೇಕು;
- 42 māghaśuklapañcadaśī iti śrībhairavakulormividaḥ ಮಾಘ ಶುಕ್ಲ ಪಂಚದಶಿ ಎಂದು ಶ್ರೀಭೈರವಕುಲೋರ್ಮಿವಿದರು ಹೇಳುತ್ತಾರೆ.
- 43 dakṣiṇāyanāntapañcadaśī iti śrītantrasadbhāvavidaḥ ದಕ್ಷಿಣಾಯನಾಂತದ ಪಂಚದಶಿ ಎಂದು ಶ್ರೀತಂತ್ರಸದ್ಭಾವವಿದರು ಹೇಳುತ್ತಾರೆ.
- 44 tatra vibhavena devaṃ pūjayitvā āhutyā tarpayitvā pavitrakaṃ dadyāt … ಅಲ್ಲಿ ತನ್ನ ಸಂಪತ್ತಿಗೆ ಅನುಗುಣವಾಗಿ ದೇವನನ್ನು ಪೂಜಿಸಿ, ಆಹುತಿಯಿಂದ ತರ್ಪಿಸಿ, ಪವಿತ್ರಕವನ್ನು ಕೊಡಬೇಕು.
- 45 tac ca tattvasaṅkhyagranthikaṃ padakalābhuvanavarṇamantrasaṅkhyagranthi ca jānvantam ekaṃ nābhyantam … ಅದು ತತ್ತ್ವಗಳ ಸಂಖ್ಯೆಗೆ ಅನುಗುಣವಾದ ಗಂಟುಗಳುಳ್ಳದ್ದು, ಮತ್ತು ಪದ-ಕಲಾ-ಭುವನ-ವರ್ಣ-ಮಂತ್ರಗಳ ಸಂಖ್ಯೆಗೆ…
- 46 tato mahotsavaḥ kāryaḥ cāturmāsyaṃ saptadinaṃ tridinaṃ ca iti … ಆಮೇಲೆ ಮಹೋತ್ಸವವನ್ನು ಮಾಡಬೇಕು — ನಾಲ್ಕು ತಿಂಗಳ, ಏಳು ದಿನದ, ಮೂರು ದಿನದ — ಎಂದು ಮುಖ್ಯ ಮತ್ತು…
- 47 yadā prāpyāpi vijñānaṃ dūṣitaṃ parameśaśāsanaṃ tadā prāyaścittī ಯಾವಾಗ ವಿಜ್ಞಾನವನ್ನು ಪಡೆದರೂ ಪರಮೇಶ್ವರನ ಶಾಸನವನ್ನು ದೂಷಿಸಲಾಗುತ್ತದೋ, ಆಗ (ಅವನು) ಪ್ರಾಯಶ್ಚಿತ್ತಕ್ಕೆ…
- 48 iti vacanāt ಎಂಬ ವಚನದ ಕಾರಣದಿಂದ.
- 49 ity eṣa pavitrakavidhiḥ ಹೀಗೆ ಇದು ಪವಿತ್ರಕವಿಧಿ.
- 50 jñānalābhādau laukikotsavānte 'pi sarvatra saṃvidullāsādhikyaṃ devatācakrasannidhiḥ viśeṣato bhavati … ಜ್ಞಾನಲಾಭ ಮೊದಲಾದವುಗಳಲ್ಲಿ, ಲೌಕಿಕೋತ್ಸವದ ಅಂತ್ಯದಲ್ಲೂ — ಎಲ್ಲೆಡೆಯೂ ಸಂವಿತ್ತಿನ ಉಲ್ಲಾಸದ ಆಧಿಕ್ಯವೂ…
- 51 atha vyākhyāvidhiḥ ಈಗ ವ್ಯಾಖ್ಯಾವಿಧಿ.
- 52 sarvaśāstrasampūrṇaṃ guruṃ vyākhyārtham abhyarthayeta so 'pi svaśiṣyāya paraśiṣyāyāpi … ಸರ್ವಶಾಸ್ತ್ರಗಳಲ್ಲಿ ಸಂಪೂರ್ಣನಾದ ಗುರುವನ್ನು ವ್ಯಾಖ್ಯಾನಕ್ಕಾಗಿ ಪ್ರಾರ್ಥಿಸಬೇಕು.
- 53 tatra nimnāsanasthitebhyaḥ tatparebhyo niyamitavāṅmanaḥkāyebhyo vyākhyā kriyamāṇā phalavatī bhavati … ಅಲ್ಲಿ ತಗ್ಗಾದ ಆಸನದಲ್ಲಿ ಕುಳಿತ, ಅದರಲ್ಲೇ ತತ್ಪರರಾದ, ವಾಕ್-ಮನಸ್ಸು-ಕಾಯವನ್ನು ನಿಯಮಿತಗೊಳಿಸಿದವರಿಗೆ…
- 54 tataḥ sāmānyārghapātrayogena cakraṃ tarpayet tato vyācakṣīta sūtravākyapaṭalagrantham pūrvāparāviruddhaṃ … ಆಮೇಲೆ ಸಾಮಾನ್ಯ ಅರ್ಘ್ಯಪಾತ್ರದ ಯೋಗದಿಂದ ಚಕ್ರವನ್ನು ತರ್ಪಿಸಬೇಕು.
- 55 tato 'pi pūjayitvā vidyāpīṭhaṃ visarjya upalipya agādhe tat … ಆಮೇಲೂ ಪೂಜಿಸಿ, ವಿದ್ಯಾಪೀಠವನ್ನು ವಿಸರ್ಜಿಸಿ, (ಚಿತ್ರವನ್ನು) ಅಳಿಸಿ, ಆಳವಾದ ನೀರಿನಲ್ಲಿ ಅದನ್ನು…
- 56 iti vyākhyāvidhiḥ ಹೀಗೆ ವ್ಯಾಖ್ಯಾವಿಧಿ.
- 57 atha samayaniṣkṛtiḥ ಈಗ ಸಮಯನಿಷ್ಕೃತಿ.
- 58 yady api tattvajñānaniṣṭhasya prāyaścittādi na kiñcit tathāpi caryāmātrād … ತತ್ತ್ವಜ್ಞಾನನಿಷ್ಠನಿಗೆ ಪ್ರಾಯಶ್ಚಿತ್ತ ಮೊದಲಾದವು ಯಾವುದೂ ಇಲ್ಲದಿದ್ದರೂ, ಚರ್ಯೆಮಾತ್ರದಿಂದಲೇ…
- 59 atattvajñānī tu caryaikāyattabhogamokṣaḥ samayollaṅghane kṛte prāyaścittam akurvan varṣaśataṃ … ಆದರೆ ಅತತ್ತ್ವಜ್ಞಾನಿಯು — ಯಾವನ ಭೋಗ-ಮೋಕ್ಷಗಳು ಚರ್ಯೆಯೊಂದನ್ನೇ ಅವಲಂಬಿಸಿವೆಯೋ — ಸಮಯವನ್ನು…
- 60 iti samayaniṣkṛtividhiḥ ಹೀಗೆ ಸಮಯನಿಷ್ಕೃತಿವಿಧಿ.
- 61 atha gurupūjāvidhiḥ ಈಗ ಗುರುಪೂಜಾವಿಧಿ.
- 62 sarvayāgānteṣu upasaṃhṛte yāge aparedyuḥ gurupūjāṃ kuryāt pūrvaṃ hi … ಸರ್ವಯಾಗಗಳ ಅಂತ್ಯದಲ್ಲಿ, ಯಾಗವು ಮುಗಿದಾಗ, ಮರುದಿನ ಗುರುಪೂಜೆಯನ್ನು ಮಾಡಬೇಕು.
- 63 iti tāṃ sarvathā caret ಆದ್ದರಿಂದ ಆ ಪೂಜೆಯನ್ನು ಸರ್ವಥಾ ಆಚರಿಸಬೇಕು.
- 64 tatra svāstikaṃ maṇḍalaṃ kṛtvā tatra sauvarṇaṃ pīṭhaṃ dattvā … ಅಲ್ಲಿ ಸ್ವಸ್ತಿಕ ಮಂಡಲವನ್ನು ಮಾಡಿ, ಅದರಲ್ಲಿ ಸುವರ್ಣಪೀಠವನ್ನು ಇಟ್ಟು, ಅಲ್ಲಿ ಸಮಸ್ತ ಅಧ್ವವನ್ನು…
- 65 ita gurupūjāvidhiḥ ಹೀಗೆ ಗುರುಪೂಜಾವಿಧಿ.