तन्त्रसार
Tantrasāra
- 1 tatra yā dīkṣā saṃskārasiddhyai jñānayogyān prati yā ca … तेथे जी संस्कारसिद्धीसाठी असलेली दीक्षा — ज्ञानास योग्य अशांप्रति — आणि जे त्यासाठी…
- 2 tatra nityaṃ naimittikaṃ kāmyam iti trividhaṃ śeṣavartanam antyaṃ … तेथे नित्य, नैमित्तिक आणि काम्य असे तिहेरी शेषवर्तन आहे;
- 3 tatra niyatabhavaṃ nityaṃ tanmayībhāva eva naimittikaṃ tadupayogi sandhyopāsanaṃ … तेथे नियत वेळी होणारे ते नित्य, जे प्रत्यक्ष तन्मयीभावच आहे;
- 4 tad api nityaṃ svakālanaiyatyāt iti kecit ते देखील नित्यच आहे, कारण त्याच्या स्वतःच्या नियत वेळेमुळे — असे काहीजण म्हणतात.
- 5 naimittikaṃ tu tacchāsanasthānām api aniyatam tadyathā gurutadvargāgamanaṃ tatparvadinaṃ … परंतु नैमित्तिक त्या शासनात राहणाऱ्यांसाठीही अनियत आहे;
- 6 tatra niyatapūjā sandhyopāsā gurupūjā parvapūjā pavitrakam iti avaśyambhāvi तेथे नियतपूजा — संध्योपासना, गुरुपूजा, पर्वपूजा आणि पवित्रक — ही अवश्य करावयाची आहे.
- 7 naimittikam jñānalābhaḥ śāstralābho gurutadvargagṛhāgamanaṃ tadīyajanmasaṃskāraprāyaṇadināni laukikotsavaḥ śāstravyākhyā ādimadhyāntā … नैमित्तिक म्हणजे ज्ञानलाभ, शास्त्रलाभ, गुरू वा त्याच्या वर्गाचे गृही आगमन, त्यांचे…
- 8 tatra kṛtadīkṣākasya śiṣyasya pradhānaṃ mantraṃ savīryakaṃ saṃvittisphuraṇasāram alikhitaṃ … तेथे दीक्षा झालेल्या शिष्याला प्रधान मंत्र, वीर्ययुक्त, संवित्तीच्या स्फुरणाचे सार…
- 9 tatra hṛdye sthaṇḍile vimalamakuravad dhyāte svam eva rūpaṃ … तेथे हृदयरूपी स्थंडिल निर्मल आरशासारखे ध्यानात आणल्यावर, स्वतःचेच रूप — याज्य…
- 10 ādarśe hi svamukham aviratam avalokayataḥ tatsvarūpaniścitiḥ acireṇaiva bhavet … कारण जो आरशात स्वतःच्या मुखाकडे अविरत पाहत राहतो, त्याला त्याच्या स्वरूपाची निश्चिती…
- 11 paramantratanmayībhāvāviṣṭasya nivṛttapaśuvāsanākalaṅkasya bhaktirasānuvedhavidrutasamastapāśajālasya yat adhivasati hṛdayaṃ tad eva … जो परम मंत्राच्या तन्मयीभावाने आविष्ट झाला आहे, ज्याचा पशुवासनेचा कलंक निवृत्त झाला आहे,…
- 12 adhiśayya pāramārthikaḥ bhāvaprasaraṃ prakāśam ullasati yā पारमार्थिक प्रकाश, जो भावप्रसरावर अधिशयन करून उल्लसित होतो —
- 13 paramāmṛtadṛktvaṃ tayārcayante rahasyavidaḥ — तिच्याद्वारे रहस्यवेत्ते परम अमृताच्या दृक्त्वाची अर्चना करतात.
- 14 kṛtvādhāradharāṃ camatkṛtirasaprokṣākṣaṇakṣālitām āttair mānasataḥ svabhāvakusumaiḥ svāmodasandohibhiḥ चैतन्याला आधारभूत धरा बनवून, चमत्कृतिरसाच्या प्रोक्षणाने क्षणात प्रक्षालित केलेली;
- 15 ānandāmṛtanirbharasvahṛdayānarghārghapātrakramāt tvāṃ devyā saha dehadevasadane devārcaye 'harniśam — आनंद-अमृताने परिपूर्ण असलेल्या स्वतःच्या हृदयरूपी अनर्घ अर्घ्यपात्राच्या क्रमाने, हे…
- 16 iti ślokadvayoktam artham antar bhāvayan devatācakraṃ bhāvayet अशा प्रकारे या दोन श्लोकांत सांगितलेला अर्थ अंतरी भावत असता त्याने देवताचक्राचे भावन…
- 17 tato mudrāpradarśanaṃ japaḥ tannivedanam त्यानंतर मुद्राप्रदर्शन, जप आणि त्या जपाचे निवेदन.
- 18 bodhyaikātmyena visarjanam बोध्याशी एकात्म्याने विसर्जन होते.
- 19 mukhyaṃ naivedyaṃ svayam aśnīyāt sarvaṃ vā jale kṣipet … मुख्य नैवेद्य स्वतः ग्रहण करावे, अथवा ते सर्व जलात टाकावे;
- 20 mārjāramūṣakaśvādibhakṣaṇe tu śaṅkā janitā nirayāya iti jñānī api … परंतु मांजर, उंदीर, कुत्रा इत्यादींनी ते भक्षण केल्यास उत्पन्न होणारी शंका नरकाकडे नेते;
- 21 atha liṅge tatra na rahasyamantraiḥ liṅgaṃ pratiṣṭhāpayet viśeṣāt … आता लिंगाबाबत — तेथे रहस्यमंत्रांनी लिंगाची प्रतिष्ठापना करू नये, कारण ते विशेषेकरून…
- 22 tatra gurudehaṃ svadehaṃ śaktidehaṃ rahasyaśāstrapustakaṃ vīrapātram akṣasūtraṃ prāharaṇaṃ … तेथे गुरुदेह, स्वदेह, शक्तिदेह, रहस्यशास्त्राचे पुस्तक, वीरपात्र, अक्षसूत्र, आयुध, बाण,…
- 23 tatra ca ādhārabalād eva adhikādhikamantrasiddhiḥ bhavati iti pūrvaṃ … आणि तेथे आधाराच्या बलामुळेच अधिकाधिक मंत्रसिद्धी होते;
- 24 sarvatra parameśvarābhedābhimāna eva paramaḥ saṃskāraḥ सर्वत्र परमेश्वराशी अभेदाचा अभिमानच परम संस्कार आहे.
- 25 atha parvavidhiḥ आता पर्वविधी.
- 26 tatra sāmānyaṃ sāmānyasāmānyaṃ sāmānyaviśeṣo viśeṣasāmānyaṃ viśeṣo viśeṣaviśeṣaś ca … तेथे सामान्य, सामान्यसामान्य, सामान्यविशेष, विशेषसामान्य, विशेष आणि विशेषविशेष असे षड्विध…
- 27 pūraṇāt vidheḥ (त्यास पर्व म्हणतात) विधीच्या पूरणामुळे.
- 28 tatra māsi māsi prathamaṃ pañcamaṃ dinaṃ sāmānyam caturthāṣṭamanavamacaturdaśapañcadaśāni … तेथे प्रत्येक महिन्यातील पहिला आणि पाचवा दिवस सामान्य;
- 29 citrācandrau maghājīvau tiṣyacandrau pūrvaphālgunībudhau śravaṇabudhau śatabhiṣakcandrau dityau rohiṇīśukrau … चित्रा-चंद्र, मघा-गुरू, तिष्य-चंद्र, पूर्वफाल्गुनी-बुध, श्रवण-बुध, शतभिषक्-चंद्र, अदिती…
- 30 yadi mārgaśīrṣādikrameṇa yathāsaṅkhyaṃ bhavati āśvayujaṃ varjayitvā tadā viśeṣaviśeṣaḥ जर मार्गशीर्षादिक्रमाने यथासंख्य (योग) होत असेल — आश्वयुज वगळून — तर तो विशेषविशेष.
- 31 anyaviśeṣaś cet anyaparvaṇi tadā tat anuparva ity āhuḥ जर अन्य पर्वदिनी अन्य विशेष असेल, तर त्यास अनुपर्व असे म्हणतात.
- 32 bhagrahayoge ca na velā pradhānam आणि नक्षत्र-ग्रहाच्या योगात वेळ प्रधान नाही.
- 33 tither eva viśeṣalābhāt anuyāgakālānuvṛttis tu parvadine mukhyā anuyāgaprādhānyāt … तिथीपासूनच विशेषलाभ होत असल्यामुळे, परंतु पर्वदिनी अनुयागकालाची अनुवृत्ती मुख्य आहे, कारण…
- 34 tatra guruḥ tadvargyaḥ sasantānaḥ tattvavit kanyā antyā veśyā … तेथे गुरू, त्याच्या वर्गातील संतानयुक्त तत्त्ववेत्ता, कन्या, अंत्या, वेश्या, अथवा…
- 35 tatra madhye guruḥ tadāvaraṇakrameṇa gurvādisamayyantaṃ vīraḥ śaktiḥ iti … तेथे मध्यभागी गुरू, त्याच्या आवरणक्रमाने गुरूपासून समयीपर्यंत, वीर-शक्ती असा क्रम — अशा…
- 36 tatra ādhāre viśvamayaṃ pātraṃ sthāpayitvā devatācakraṃ tarpayitvā svātmānaṃ … तेथे आधारावर विश्वमय पात्र स्थापून, देवताचक्राचे तर्पण करून, स्वतःच्या आत्म्याला त्या…
- 37 tato 'nte dakṣiṇātāmbūlavastrādibhiḥ tarpayet iti pradhānatamo 'yaṃ mūrtiyāgaḥ त्यानंतर अंती दक्षिणा, तांबूल, वस्त्र इत्यादींनी तृप्त करावे.
- 38 adṛṣṭamaṇḍalo 'pi mūrtiyāgena parvadināni pūjayan varṣād eva putrakoktaṃ … ज्याने मंडल पाहिलेले नाही तोदेखील मूर्तियागाने पर्वदिनी पूजा करत असता वर्षातच पुत्रकास…
- 39 atha pavitrakavidhiḥ आता पवित्रकविधी.
- 40 sa ca śrīratnamālātriśiromataśrīsiddhāmatādau vidhipūrvakaḥ pārameśvarājñāpūrakaś ca uktaṃ caitat … आणि तो श्रीरत्नमाला, त्रिशिरोमत, श्रीसिद्धामत इत्यादींत विधिपूर्वक आणि परमेश्वराची आज्ञा…
- 41 tatra āṣāḍhaśuklāt kulapūrṇimādināntaṃ kāryaṃ pavitrakam tatra kārttikakṛṣṇapañcadaśī kulacakraṃ … तेथे आषाढ शुक्लापासून कुलपूर्णिमेच्या दिवसापर्यंत पवित्रक करावे;
- 42 māghaśuklapañcadaśī iti śrībhairavakulormividaḥ माघ शुक्ल पंचदशी — असे श्रीभैरवकुलोर्मिवेत्ते म्हणतात.
- 43 dakṣiṇāyanāntapañcadaśī iti śrītantrasadbhāvavidaḥ दक्षिणायनाच्या अंती पंचदशी — असे श्रीतंत्रसद्भाववेत्ते म्हणतात.
- 44 tatra vibhavena devaṃ pūjayitvā āhutyā tarpayitvā pavitrakaṃ dadyāt … तेथे आपल्या वैभवानुसार देवाची पूजा करून, आहुतीने तृप्त करून, पवित्रक अर्पावे.
- 45 tac ca tattvasaṅkhyagranthikaṃ padakalābhuvanavarṇamantrasaṅkhyagranthi ca jānvantam ekaṃ nābhyantam … आणि ते तत्त्वसंख्येने ग्रंथियुक्त, तसेच पद-कला-भुवन-वर्ण-मंत्रांच्या संख्येने ग्रंथियुक्त;
- 46 tato mahotsavaḥ kāryaḥ cāturmāsyaṃ saptadinaṃ tridinaṃ ca iti … त्यानंतर महोत्सव करावा — चातुर्मास, सात दिवस आणि तीन दिवस असे मुख्य आणि आपत्कालीन कल्प.
- 47 yadā prāpyāpi vijñānaṃ dūṣitaṃ parameśaśāsanaṃ tadā prāyaścittī जेव्हा विज्ञान प्राप्त करूनही परमेशाचे शासन दूषित होते, तेव्हा (तो) प्रायश्चित्ती होतो.
- 48 iti vacanāt — असे वचन असल्यामुळे.
- 49 ity eṣa pavitrakavidhiḥ असा हा पवित्रकविधी.
- 50 jñānalābhādau laukikotsavānte 'pi sarvatra saṃvidullāsādhikyaṃ devatācakrasannidhiḥ viśeṣato bhavati … ज्ञानलाभादीपासून लौकिक उत्सवाच्या अंतापर्यंतही, सर्वत्र संविदुल्लासाचे आधिक्य आणि…
- 51 atha vyākhyāvidhiḥ आता व्याख्याविधी.
- 52 sarvaśāstrasampūrṇaṃ guruṃ vyākhyārtham abhyarthayeta so 'pi svaśiṣyāya paraśiṣyāyāpi … सर्वशास्त्रांनी संपूर्ण असलेल्या गुरूला व्याख्येसाठी प्रार्थावे;
- 53 tatra nimnāsanasthitebhyaḥ tatparebhyo niyamitavāṅmanaḥkāyebhyo vyākhyā kriyamāṇā phalavatī bhavati … तेथे खालच्या आसनावर बसलेल्या, त्यात तत्पर असलेल्या, वाणी-मन-कायेने नियमित असलेल्यांना…
- 54 tataḥ sāmānyārghapātrayogena cakraṃ tarpayet tato vyācakṣīta sūtravākyapaṭalagrantham pūrvāparāviruddhaṃ … नंतर सामान्य अर्घ्यपात्राच्या योगाने चक्राचे तर्पण करावे.
- 55 tato 'pi pūjayitvā vidyāpīṭhaṃ visarjya upalipya agādhe tat … त्यानंतरही पूजा करून, विद्यापीठातून (देवतांचे) विसर्जन करून, (आकृती) पुसून, ती खोल जलात…
- 56 iti vyākhyāvidhiḥ असा हा व्याख्याविधी.
- 57 atha samayaniṣkṛtiḥ आता समयनिष्कृती.
- 58 yady api tattvajñānaniṣṭhasya prāyaścittādi na kiñcit tathāpi caryāmātrād … जरी तत्त्वज्ञानात निष्ठ असणाऱ्यास प्रायश्चित्तादी काही नसले, तरीही केवळ चर्येनेच…
- 59 atattvajñānī tu caryaikāyattabhogamokṣaḥ samayollaṅghane kṛte prāyaścittam akurvan varṣaśataṃ … परंतु अतत्त्वज्ञानी, ज्याचे भोग आणि मोक्ष केवळ चर्येवर अवलंबून आहेत, तो समयाचे उल्लंघन…
- 60 iti samayaniṣkṛtividhiḥ असा हा समयनिष्कृतिविधी.
- 61 atha gurupūjāvidhiḥ आता गुरुपूजाविधी.
- 62 sarvayāgānteṣu upasaṃhṛte yāge aparedyuḥ gurupūjāṃ kuryāt pūrvaṃ hi … सर्व यागांच्या अंती, याग उपसंहृत झाल्यावर, दुसऱ्या दिवशी गुरुपूजा करावी.
- 63 iti tāṃ sarvathā caret म्हणून ती (गुरुपूजा) सर्वथा आचरावी.
- 64 tatra svāstikaṃ maṇḍalaṃ kṛtvā tatra sauvarṇaṃ pīṭhaṃ dattvā … तेथे स्वस्तिक मंडल करून, त्यावर सुवर्ण पीठ देऊन, तेथे समस्त अध्व्याची पूजा करून, त्या…
- 65 ita gurupūjāvidhiḥ असा हा गुरुपूजाविधी.