तन्त्रसार
Tantrasāra
- 1 tatra yā dīkṣā saṃskārasiddhyai jñānayogyān prati yā ca … ସେଠାରେ ଯେଉଁ ଦୀକ୍ଷା ସଂସ୍କାର (ଶୋଧନ-ସଂସ୍କାର)ର ସିଦ୍ଧି ନିମନ୍ତେ ଜ୍ଞାନ-ଯୋଗ୍ୟମାନଙ୍କ ପ୍ରତି ବିହିତ,…
- 2 tatra nityaṃ naimittikaṃ kāmyam iti trividhaṃ śeṣavartanam antyaṃ … ସେଠାରେ ଶେଷ-ବର୍ତ୍ତନ ତିନି ପ୍ରକାର — ନିତ୍ୟ, ନୈମିତ୍ତିକ ଓ କାମ୍ୟ। ଏଥିରୁ ଅନ୍ତିମ (କାମ୍ୟ) କେବଳ…
- 3 tatra niyatabhavaṃ nityaṃ tanmayībhāva eva naimittikaṃ tadupayogi sandhyopāsanaṃ … ସେଠାରେ ନିୟତ ସମୟରେ ଉଦ୍ଭୂତ ହେଉଥିବା ତାହା ହିଁ ନିତ୍ୟ — ଯାହା ‘ତତ୍’ (ସେହି ପରମ ତତ୍ତ୍ୱ)ସହ…
- 4 tad api nityaṃ svakālanaiyatyāt iti kecit ତାହା (ସନ୍ଧ୍ୟୋପାସନ ଆଦି) ମଧ୍ୟ ନିଜ କାଳର ନିୟତତ୍ୱ ହେତୁ ନିତ୍ୟ ହିଁ — ଏପରି କେହି କେହି କହନ୍ତି।
- 5 naimittikaṃ tu tacchāsanasthānām api aniyatam tadyathā gurutadvargāgamanaṃ tatparvadinaṃ … କିନ୍ତୁ ନୈମିତ୍ତିକ, ସେହି ଶାସନ (ସମ୍ପ୍ରଦାୟ)ରେ ସ୍ଥିତ ଲୋକଙ୍କ ପକ୍ଷେ ସୁଦ୍ଧା, ଅନିୟତ — ଯଥା ଗୁରୁ ବା…
- 6 tatra niyatapūjā sandhyopāsā gurupūjā parvapūjā pavitrakam iti avaśyambhāvi ସେଠାରେ ନିୟତ ପୂଜା — ସନ୍ଧ୍ୟୋପାସା, ଗୁରୁପୂଜା, ପର୍ବପୂଜା ଓ ପବିତ୍ରକ — ଅବଶ୍ୟ କରଣୀୟ (ଅବଶ୍ୟମ୍ଭାବୀ)।
- 7 naimittikam jñānalābhaḥ śāstralābho gurutadvargagṛhāgamanaṃ tadīyajanmasaṃskāraprāyaṇadināni laukikotsavaḥ śāstravyākhyā ādimadhyāntā … ନୈମିତ୍ତିକ (ନିମିତ୍ତ-ସମୂହ) — ଜ୍ଞାନ-ଲାଭ, ଶାସ୍ତ୍ର-ଲାଭ, ଗୁରୁ ବା ତାଙ୍କ ବର୍ଗର ଗୃହାଗମନ, ସେମାନଙ୍କ…
- 8 tatra kṛtadīkṣākasya śiṣyasya pradhānaṃ mantraṃ savīryakaṃ saṃvittisphuraṇasāram alikhitaṃ … ସେଠାରେ ଦୀକ୍ଷିତ ଶିଷ୍ୟକୁ ବୀର୍ଯ୍ୟଯୁକ୍ତ ପ୍ରଧାନ ମନ୍ତ୍ର — ଯାହାର ସାର ସମ୍ୱିତ୍ତି (ଚୈତନ୍ୟ)ର ସ୍ଫୁରଣ…
- 9 tatra hṛdye sthaṇḍile vimalamakuravad dhyāte svam eva rūpaṃ … ସେଠାରେ, ହୃଦୟରୂପୀ ସ୍ଥଣ୍ଡିଳ ବିମଳ ଦର୍ପଣ ସଦୃଶ ଧ୍ୟାତ ହେଲେ, ନିଜର ସ୍ୱରୂପ — ଯାହା ଯାଜ୍ୟ ଦେବତା-ଚକ୍ର…
- 10 ādarśe hi svamukham aviratam avalokayataḥ tatsvarūpaniścitiḥ acireṇaiva bhavet … କାରଣ ଦର୍ପଣରେ ନିଜ ମୁଖକୁ ଅବିରତ ଅବଲୋକନ କରୁଥିବା ବ୍ୟକ୍ତିର, ତାହାର ସ୍ୱରୂପ ବିଷୟରେ ନିଶ୍ଚିତି ଅଚିରେ…
- 11 paramantratanmayībhāvāviṣṭasya nivṛttapaśuvāsanākalaṅkasya bhaktirasānuvedhavidrutasamastapāśajālasya yat adhivasati hṛdayaṃ tad eva … ପର-ମନ୍ତ୍ରର ତନ୍ମୟୀଭାବରେ ଆବିଷ୍ଟ, ଯାହାଙ୍କଠାରୁ ପଶୁ (ବଦ୍ଧ-ଜୀବ)ର ବାସନା-କଳଙ୍କ ନିବୃତ୍ତ, ଯାହାଙ୍କ…
- 12 adhiśayya pāramārthikaḥ bhāvaprasaraṃ prakāśam ullasati yā ପାରମାର୍ଥିକ ଭାବ-ପ୍ରସର (ବସ୍ତୁ-ବିସ୍ତାର) ଉପରେ ଅଧିଶୟନ କରି ଯେଉଁ ପ୍ରକାଶ (ଚୈତନ୍ୟର ଆଲୋକ) ଉଲ୍ଲସିତ…
- 13 paramāmṛtadṛktvaṃ tayārcayante rahasyavidaḥ — ସେହି (ଶକ୍ତି) ଦ୍ୱାରା ରହସ୍ୟବିଦ୍ମାନେ ପରମାମୃତ-ଦୃକ୍ତ୍ୱ (ପରମ ଅମୃତର ଦର୍ଶନ-ଅବସ୍ଥା)କୁ ଅର୍ଚନା…
- 14 kṛtvādhāradharāṃ camatkṛtirasaprokṣākṣaṇakṣālitām āttair mānasataḥ svabhāvakusumaiḥ svāmodasandohibhiḥ ଚମତ୍କୃତି-ରସ (ବିସ୍ମୟ-ରସ)ର ପ୍ରୋକ୍ଷଣ ଦ୍ୱାରା କ୍ଷଣେକରେ କ୍ଷାଳିତ (ସମ୍ୱିତ୍କୁ) ଆଧାର-ଧରା…
- 15 ānandāmṛtanirbharasvahṛdayānarghārghapātrakramāt tvāṃ devyā saha dehadevasadane devārcaye 'harniśam — ଆନନ୍ଦ-ଅମୃତରେ ନିର୍ଭର (ପରିପୂର୍ଣ୍ଣ) ନିଜ ହୃଦୟରୂପୀ ଅନର୍ଘ ଅର୍ଘ-ପାତ୍ର-କ୍ରମ ଦ୍ୱାରା, ହେ ଦେବ,…
- 16 iti ślokadvayoktam artham antar bhāvayan devatācakraṃ bhāvayet ଏହି ଦୁଇ ଶ୍ଳୋକରେ କଥିତ ଅର୍ଥକୁ ଅନ୍ତରେ ଭାବନା କରୁ କରୁ, ସେ ଦେବତା-ଚକ୍ର (ଦେବତା-ସମୂହ)କୁ ଭାବନା କରିବ।
- 17 tato mudrāpradarśanaṃ japaḥ tannivedanam ତାʼପରେ ମୁଦ୍ରା-ପ୍ରଦର୍ଶନ, ଜପ ଓ ସେହି (ଜପ)ର ନିବେଦନ (ଅର୍ପଣ)।
- 18 bodhyaikātmyena visarjanam ବୋଧ୍ୟ (ଜ୍ଞେୟ ବସ୍ତୁ)ସହ ଏକାତ୍ମ୍ୟ ଦ୍ୱାରା ବିସର୍ଜନ (ଦେବତାମାନଙ୍କର ବିଦାୟ)।
- 19 mukhyaṃ naivedyaṃ svayam aśnīyāt sarvaṃ vā jale kṣipet … ମୁଖ୍ୟ ନୈବେଦ୍ୟ ସେ ସ୍ୱୟଂ ଭୋଜନ କରିବ, ଅଥବା ସମସ୍ତ ଜଳରେ ନିକ୍ଷେପ କରିବ;
- 20 mārjāramūṣakaśvādibhakṣaṇe tu śaṅkā janitā nirayāya iti jñānī api … କିନ୍ତୁ ବିଲେଇ, ମୂଷା, କୁକୁର ଆଦି ଦ୍ୱାରା ଭକ୍ଷଣ ହେଲେ ଜାତ ହେଉଥିବା ଶଙ୍କା ନିରୟ (ନର୍କ) ଆଡ଼କୁ…
- 21 atha liṅge tatra na rahasyamantraiḥ liṅgaṃ pratiṣṭhāpayet viśeṣāt … ଏବେ ଲିଙ୍ଗରେ (ପୂଜା) — ସେଠାରେ ସେ ରହସ୍ୟ-ମନ୍ତ୍ର ଦ୍ୱାରା ଲିଙ୍ଗ ପ୍ରତିଷ୍ଠା କରିବ ନାହିଁ, କାରଣ…
- 22 tatra gurudehaṃ svadehaṃ śaktidehaṃ rahasyaśāstrapustakaṃ vīrapātram akṣasūtraṃ prāharaṇaṃ … ସେଠାରେ ଗୁରୁ-ଦେହ, ନିଜ-ଦେହ, ଶକ୍ତି (ଅନୁଷ୍ଠାନ-ସହଚରୀ)ର ଦେହ, ରହସ୍ୟ-ଶାସ୍ତ୍ରର ପୁସ୍ତକ, ବୀର-ପାତ୍ର,…
- 23 tatra ca ādhārabalād eva adhikādhikamantrasiddhiḥ bhavati iti pūrvaṃ … ଆଉ ସେଠାରେ ଆଧାରର ବଳରୁ ହିଁ ଅଧିକାଧିକ ମନ୍ତ୍ର-ସିଦ୍ଧି ହୁଏ — ଅତଏବ (ଉପର୍ଯ୍ୟୁକ୍ତ ତାଲିକାରେ) ପୂର୍ବ…
- 24 sarvatra parameśvarābhedābhimāna eva paramaḥ saṃskāraḥ ସର୍ବତ୍ର ପରମେଶ୍ୱରଙ୍କ ସହିତ ଅଭେଦର ଅଭିମାନ (ଦୃଢ଼ ବୋଧ) ହିଁ ପରମ ସଂସ୍କାର।
- 25 atha parvavidhiḥ ଏବେ ପର୍ବ-ବିଧି।
- 26 tatra sāmānyaṃ sāmānyasāmānyaṃ sāmānyaviśeṣo viśeṣasāmānyaṃ viśeṣo viśeṣaviśeṣaś ca … ସେଠାରେ — ସାମାନ୍ୟ, ସାମାନ୍ୟ-ସାମାନ୍ୟ, ସାମାନ୍ୟ-ବିଶେଷ, ବିଶେଷ-ସାମାନ୍ୟ, ବିଶେଷ ଓ ବିଶେଷ-ବିଶେଷ —…
- 27 pūraṇāt vidheḥ (ବିଧି)ର ପୂରଣ (ସମ୍ପନ୍ନ କରିବା) ହେତୁ (ଏହାକୁ ‘ପର୍ବ’ କୁହାଯାଏ)।
- 28 tatra māsi māsi prathamaṃ pañcamaṃ dinaṃ sāmānyam caturthāṣṭamanavamacaturdaśapañcadaśāni … ସେଠାରେ ପ୍ରତି ମାସରେ ପ୍ରଥମ ଓ ପଞ୍ଚମ ଦିନ ସାମାନ୍ୟ;
- 29 citrācandrau maghājīvau tiṣyacandrau pūrvaphālgunībudhau śravaṇabudhau śatabhiṣakcandrau dityau rohiṇīśukrau … (ତିଥି ଅନୁସାରେ ଉଚିତ ଯୋଗ ଏହି:) ଚିତ୍ରା ସହ ଚନ୍ଦ୍ର, ମଘା ସହ ଜୀବ (ବୃହସ୍ପତି), ତିଷ୍ୟ (ପୁଷ୍ୟ) ସହ…
- 30 yadi mārgaśīrṣādikrameṇa yathāsaṅkhyaṃ bhavati āśvayujaṃ varjayitvā tadā viśeṣaviśeṣaḥ ଯଦି ମାର୍ଗଶୀର୍ଷ ଆଦି କ୍ରମରେ, ଯଥାସଂଖ୍ୟ (କ୍ରମ-ମିଳନ ଅନୁସାରେ), ଆଶ୍ୱୟୁଜକୁ ଛାଡ଼ି, (ସେହି ଯୋଗ) ଘଟେ,…
- 31 anyaviśeṣaś cet anyaparvaṇi tadā tat anuparva ity āhuḥ ଯଦି ଅନ୍ୟ ପର୍ବରେ ଅନ୍ୟ ବିଶେଷ (ଲକ୍ଷଣ) ଥାଏ, ତେବେ ତାହାକୁ ‘ଅନୁପର୍ବ’ (ଗୌଣ ବା ଅନୁଗାମୀ ପର୍ବ) ବୋଲି…
- 32 bhagrahayoge ca na velā pradhānam ଆଉ ଭ (ନକ୍ଷତ୍ର) ଓ ଗ୍ରହର ଯୋଗରେ ବେଳା (ଦିନର ସମୟ) ପ୍ରଧାନ ନୁହେଁ।
- 33 tither eva viśeṣalābhāt anuyāgakālānuvṛttis tu parvadine mukhyā anuyāgaprādhānyāt … ତିଥିରୁ ହିଁ ବିଶେଷ-ଲାଭ ହେତୁ, ଅନୁଯାଗ-କାଳର ଅନୁବୃତ୍ତି (ନିରନ୍ତରତା) ତ ପର୍ବଦିନରେ ମୁଖ୍ୟ;
- 34 tatra guruḥ tadvargyaḥ sasantānaḥ tattvavit kanyā antyā veśyā … ସେଠାରେ ଗୁରୁ, ତାଙ୍କ ବର୍ଗର ସନ୍ତାନ-ଯୁକ୍ତ (ଦୀକ୍ଷା-ପରମ୍ପରା-ଯୁକ୍ତ) ତତ୍ତ୍ୱବିତ୍, କନ୍ୟା, ଅନ୍ତ୍ୟା…
- 35 tatra madhye guruḥ tadāvaraṇakrameṇa gurvādisamayyantaṃ vīraḥ śaktiḥ iti … ସେଠାରେ ମଧ୍ୟରେ ଗୁରୁ, ତାଙ୍କ ଆବରଣ-କ୍ରମ ଅନୁସାରେ ଗୁରୁ ଆଦିଠାରୁ ସମୟୀ (ବ୍ରତଚାରୀ) ପର୍ଯ୍ୟନ୍ତ, ବୀର ଓ…
- 36 tatra ādhāre viśvamayaṃ pātraṃ sthāpayitvā devatācakraṃ tarpayitvā svātmānaṃ … ସେଠାରେ ଆଧାର ଉପରେ ବିଶ୍ୱମୟ ପାତ୍ର ସ୍ଥାପନ କରି, ଦେବତା-ଚକ୍ର ତର୍ପଣ କରି, ସେହି ବନ୍ଦିତ (ସମ୍ମାନିତ)…
- 37 tato 'nte dakṣiṇātāmbūlavastrādibhiḥ tarpayet iti pradhānatamo 'yaṃ mūrtiyāgaḥ ତାʼପରେ ଶେଷରେ ଦକ୍ଷିଣା, ତାମ୍ବୂଳ, ବସ୍ତ୍ର ଆଦି ଦ୍ୱାରା ତର୍ପଣ କରିବ — ଏହି ମୂର୍ତ୍ତିଯାଗ ସର୍ବାଧିକ…
- 38 adṛṣṭamaṇḍalo 'pi mūrtiyāgena parvadināni pūjayan varṣād eva putrakoktaṃ … ମଣ୍ଡଳ ନ ଦେଖିଥିବା ବ୍ୟକ୍ତି ସୁଦ୍ଧା, ମୂର୍ତ୍ତିଯାଗ ଦ୍ୱାରା ପର୍ବଦିନମାନଙ୍କରେ ପୂଜା କରୁ କରୁ, ଏକ…
- 39 atha pavitrakavidhiḥ ଏବେ ପବିତ୍ରକ-ବିଧି (ପବିତ୍ର-ସୂତ୍ର-ଅର୍ପଣର ବିଧି)।
- 40 sa ca śrīratnamālātriśiromataśrīsiddhāmatādau vidhipūrvakaḥ pārameśvarājñāpūrakaś ca uktaṃ caitat … ଆଉ ତାହା ଶ୍ରୀରତ୍ନମାଳା, ତ୍ରିଶିରୋମତ, ଶ୍ରୀସିଦ୍ଧାମତ ଆଦିରେ ବିଧି-ପୂର୍ବକ (ବିହିତ) ଓ ପାରମେଶ୍ୱର…
- 41 tatra āṣāḍhaśuklāt kulapūrṇimādināntaṃ kāryaṃ pavitrakam tatra kārttikakṛṣṇapañcadaśī kulacakraṃ … ସେଥିରେ ଆଷାଢ଼ ଶୁକ୍ଳ (ପକ୍ଷ)ଠାରୁ କୁଳ-ପୂର୍ଣ୍ଣିମା-ଦିନ ପର୍ଯ୍ୟନ୍ତ ପବିତ୍ରକ କରଣୀୟ;
- 42 māghaśuklapañcadaśī iti śrībhairavakulormividaḥ ମାଘ ଶୁକ୍ଳ ପଞ୍ଚଦଶୀ (ପୂର୍ଣ୍ଣିମା) — ଏପରି ଶ୍ରୀଭୈରବକୁଳୋର୍ମିବିଦ୍ମାନେ କହନ୍ତି।
- 43 dakṣiṇāyanāntapañcadaśī iti śrītantrasadbhāvavidaḥ ଦକ୍ଷିଣାୟନର ଅନ୍ତର ପଞ୍ଚଦଶୀ — ଏପରି ଶ୍ରୀତନ୍ତ୍ରସଦ୍ଭାବବିଦ୍ମାନେ କହନ୍ତି।
- 44 tatra vibhavena devaṃ pūjayitvā āhutyā tarpayitvā pavitrakaṃ dadyāt … ସେଠାରେ ବିଭବ (ସାମର୍ଥ୍ୟ) ଅନୁସାରେ ଦେବଙ୍କୁ ପୂଜା କରି, ଆହୁତି ଦ୍ୱାରା ତର୍ପଣ କରି, ପବିତ୍ରକ ଅର୍ପଣ…
- 45 tac ca tattvasaṅkhyagranthikaṃ padakalābhuvanavarṇamantrasaṅkhyagranthi ca jānvantam ekaṃ nābhyantam … ଆଉ ସେହି (ପବିତ୍ରକ) ତତ୍ତ୍ୱ-ସଂଖ୍ୟା ଅନୁସାରେ ଗ୍ରନ୍ଥିଯୁକ୍ତ (ଗଣ୍ଠି-ବନ୍ଧା), ଆଉ ପଦ, କଳା, ଭୁବନ,…
- 46 tato mahotsavaḥ kāryaḥ cāturmāsyaṃ saptadinaṃ tridinaṃ ca iti … ତାʼପରେ ମହୋତ୍ସବ କରଣୀୟ — ଚାତୁର୍ମାସ୍ୟ (ଚାରି ମାସ), ସାତ ଦିନ ବା ତିନି ଦିନ — ଏ ମୁଖ୍ୟ ଓ ଆପତ୍-କଳ୍ପ…
- 47 yadā prāpyāpi vijñānaṃ dūṣitaṃ parameśaśāsanaṃ tadā prāyaścittī ଯେତେବେଳେ ବିଜ୍ଞାନ ପ୍ରାପ୍ତ କରି ସୁଦ୍ଧା ପରମେଶ୍ୱରଙ୍କ ଶାସନ (ଅନୁଶାସନ) ଦୂଷିତ ହୁଏ, ସେତେବେଳେ (ସେ)…
- 48 iti vacanāt — ଏପରି ବଚନ (ଶାସ୍ତ୍ର-ବାକ୍ୟ) ହେତୁ।
- 49 ity eṣa pavitrakavidhiḥ ଏହା ହିଁ ପବିତ୍ରକ-ବିଧି।
- 50 jñānalābhādau laukikotsavānte 'pi sarvatra saṃvidullāsādhikyaṃ devatācakrasannidhiḥ viśeṣato bhavati … ଜ୍ଞାନ-ଲାଭ ଆଦିରୁ ଆରମ୍ଭ କରି ଲୌକିକ-ଉତ୍ସବର ଅନ୍ତ ପର୍ଯ୍ୟନ୍ତ ସୁଦ୍ଧା, ସର୍ବତ୍ର ସମ୍ୱିଦ୍-ଉଲ୍ଲାସର…
- 51 atha vyākhyāvidhiḥ ଏବେ ବ୍ୟାଖ୍ୟା-ବିଧି (ଶାସ୍ତ୍ର-ବ୍ୟାଖ୍ୟାନର ବିଧି)।
- 52 sarvaśāstrasampūrṇaṃ guruṃ vyākhyārtham abhyarthayeta so 'pi svaśiṣyāya paraśiṣyāyāpi … ସମସ୍ତ ଶାସ୍ତ୍ରରେ ସମ୍ପୂର୍ଣ୍ଣ (ପାରଙ୍ଗତ) ଗୁରୁଙ୍କୁ ବ୍ୟାଖ୍ୟା ନିମନ୍ତେ ଅଭ୍ୟର୍ଥନା କରିବ। ସେ ସୁଦ୍ଧା…
- 53 tatra nimnāsanasthitebhyaḥ tatparebhyo niyamitavāṅmanaḥkāyebhyo vyākhyā kriyamāṇā phalavatī bhavati … ସେଠାରେ ନିମ୍ନ-ଆସନରେ ସ୍ଥିତ, ତତ୍ପର (ଏକାଗ୍ର), ବାକ୍-ମନ-କାୟ ନିୟମିତ (ସଂଯତ) ଶିଷ୍ୟମାନଙ୍କ ପ୍ରତି…
- 54 tataḥ sāmānyārghapātrayogena cakraṃ tarpayet tato vyācakṣīta sūtravākyapaṭalagrantham pūrvāparāviruddhaṃ … ତାʼପରେ ସାମାନ୍ୟ ଅର୍ଘ-ପାତ୍ରର ଯୋଗ ଦ୍ୱାରା ଚକ୍ର (ଦେବତା-ଚକ୍ର)କୁ ତର୍ପଣ କରିବ। ତାʼପରେ ସୂତ୍ର,…
- 55 tato 'pi pūjayitvā vidyāpīṭhaṃ visarjya upalipya agādhe tat … ତାʼପରେ ସୁଦ୍ଧା ପୂଜା କରି, ବିଦ୍ୟା-ପୀଠ (ଜ୍ଞାନ-ପୀଠ)ରୁ (ଦେବତାମାନଙ୍କୁ) ବିସର୍ଜନ କରି, (ଅଙ୍କିତ…
- 56 iti vyākhyāvidhiḥ ଏହା ବ୍ୟାଖ୍ୟା-ବିଧି।
- 57 atha samayaniṣkṛtiḥ ଏବେ ସମୟ-ନିଷ୍କୃତି (ସମୟ-ଭଙ୍ଗର ପ୍ରାୟଶ୍ଚିତ୍ତ-ବିଧି)।
- 58 yady api tattvajñānaniṣṭhasya prāyaścittādi na kiñcit tathāpi caryāmātrād … ଯଦିଓ ତତ୍ତ୍ୱଜ୍ଞାନ-ନିଷ୍ଠ ବ୍ୟକ୍ତିର ପ୍ରାୟଶ୍ଚିତ୍ତ ଆଦି କିଛି ନାହିଁ, ତଥାପି କେବଳ ଚର୍ଯ୍ୟା (ଆଚରଣ)…
- 59 atattvajñānī tu caryaikāyattabhogamokṣaḥ samayollaṅghane kṛte prāyaścittam akurvan varṣaśataṃ … କିନ୍ତୁ ଅତତ୍ତ୍ୱଜ୍ଞାନୀ — ଯାହାର ଭୋଗ ଓ ମୋକ୍ଷ କେବଳ ଚର୍ଯ୍ୟା ଉପରେ ଆୟତ୍ତ — ସମୟ-ଉଲ୍ଲଙ୍ଘନ କଲେ,…
- 60 iti samayaniṣkṛtividhiḥ ଏହା ସମୟ-ନିଷ୍କୃତି-ବିଧି (ସମୟ-ଭଙ୍ଗ-ପ୍ରାୟଶ୍ଚିତ୍ତର ବିଧି)।
- 61 atha gurupūjāvidhiḥ ଏବେ ଗୁରୁ-ପୂଜା-ବିଧି।
- 62 sarvayāgānteṣu upasaṃhṛte yāge aparedyuḥ gurupūjāṃ kuryāt pūrvaṃ hi … ସମସ୍ତ ଯାଗର ଅନ୍ତରେ, ଯାଗ ଉପସଂହୃତ (ସମାପ୍ତ) ହେଲେ, ପରଦିନ ଗୁରୁ-ପୂଜା କରିବ;
- 63 iti tāṃ sarvathā caret ଅତଏବ ସେହି (ଗୁରୁ-ପୂଜା)କୁ ସର୍ବଥା ଆଚରଣ କରିବ।
- 64 tatra svāstikaṃ maṇḍalaṃ kṛtvā tatra sauvarṇaṃ pīṭhaṃ dattvā … ସେଠାରେ ସ୍ୱାସ୍ତିକ ମଣ୍ଡଳ ତିଆରି କରି, ସେଥିରେ ସୌବର୍ଣ୍ଣ (ସୁବର୍ଣ୍ଣ) ପୀଠ ସ୍ଥାପନ କରି, ସେଠାରେ ସମସ୍ତ…
- 65 ita gurupūjāvidhiḥ ଏହା ଗୁରୁ-ପୂଜା-ବିଧି।