तन्त्रसार
Tantrasāra
- 1 sa ca saptadhā ṣaḍardhaśāstra eva paraṃ parameśena uktaḥ आणि तो (प्रमात्याचा भेद) षडर्धशास्त्रातच (त्रिकशास्त्रातच) परमेश्वराने सात प्रकारचा परम…
- 2 tatra śivāḥ mantramaheśāḥ mantreśāḥ mantrāḥ vijñānākalāḥ pralayākalāḥ sakalā … त्यांत — शिव, मन्त्रमहेश, मन्त्रेश, मन्त्र, विज्ञानाकल, प्रलयाकल आणि सकल — असे सात…
- 3 eṣāṃ saptaiva śaktayaḥ tadbhedāt pṛthivyādipradhānatattvāntaṃ caturdaśabhir bhedaiḥ pratyekaṃ … यांच्या सातच शक्ती आहेत;
- 4 tatra svaṃ rūpaṃ prameyatāyogyaṃ svātmaniṣṭham aparābhaṭṭārikānugrahāt pramātṛṣu udriktaśaktiṣu … त्यांत प्रमेय होण्यास योग्य व स्वतःच्या आत्म्यात निष्ठित असे स्वतःचे रूप…
- 5 śaktimadrūpapradhāne tu pramātṛvarge yat viśrāntaṃ tac chaktimac chivarūpaṃ … परंतु शक्तिमानाच्या रूपाने प्रधान असलेल्या प्रमातृवर्गात जे विश्रांत होते, ते शक्तिमान्…
- 6 pramātṝṇāṃ śivāt prabhṛti sakalāntānāṃ tāvatām uktatvāt कारण शिवापासून सकलापर्यंतचे प्रमाते तेवढेच (सात) म्हणून सांगितले आहेत.
- 7 tatra śaktibhedād eva pramātṝṇāṃ bhedaḥ sa ca sphuṭīkaraṇārthaṃ … तेथे शक्तीच्या भेदामुळेच प्रमात्यांचा भेद होतो;
- 8 vijñānākalasya te eva vigalatkalpe tatsaṃskārasacivā prabudhyamānā śuddhavidyā mantrasya विज्ञानाकलाच्या ठायी त्याच (शक्ती) विगलत्कल्प (जवळजवळ लय पावलेल्या) अवस्थेत असतात;
- 9 tatsaṃskārahīnā saiva prabuddhā mantreśasya मन्त्रेशाच्या ठायी ती संस्काररहित, तीच पूर्ण प्रबुद्ध (शुद्धविद्या असते).
- 10 saiva icchāśaktirūpatāṃ svātantryasvabhāvāṃ jighṛkṣantī mantramaheśvarasya मन्त्रमहेश्वराच्या ठायी तीच, स्वातन्त्र्य हाच स्वभाव असलेल्या इच्छाशक्तीच्या रूपाला ग्रहण…
- 11 icchātmikā sphuṭasvātantryātmikā śivasya iti śaktibhedāḥ sapta mukhyāḥ शिवाच्या ठायी स्फुट स्वातन्त्र्यस्वरूप अशी इच्छास्वरूपच (असते).
- 12 taduparāgakṛtaś ca śaktimatsu pramātṛṣu bhedaḥ karaṇabhedasya kartṛbhedaparyavasānāt śakter … आणि शक्तिमान् प्रमात्यांमधील भेद त्या (शक्तीच्या) उपरागाने (रंगाने) घडतो, कारण करणाचा भेद…
- 13 vastutaḥ punar eka eva citsvātantryānandaviśrāntaḥ pramātā tatra pṛthivī … वस्तुतः मात्र चित्-स्वातन्त्र्य-आनंदात विश्रांत असा प्रमाता एकच आहे.
- 14 nanu bhāvasya cet vedyatā svaṃ vapuḥ tat sarvān … (आक्षेप) — जर भावाचे (पदार्थाचे) वेद्यत्व हेच त्याचे स्वरूप असेल, तर ते सर्वांच्या…
- 15 na tat svaṃ vapuḥ svarūpasya pṛthaguktatvāt kiṃ tarhi … ते वेद्यत्व त्याचे स्वरूप नाही, कारण स्वरूप वेगळे म्हणून सांगितले आहे.
- 16 anantapramātṛsaṃvedyam api ekam eva tat tasya rūpaṃ tāvati … अनंत प्रमात्यांना संवेद्य असूनही त्याचे ते रूप एकच आहे, कारण तेवढ्या प्रमाणात त्या (सर्व…
- 17 tāvaty udriktarāgādikañcukasya sakalasya pramātṛtvāt sakalasyāpi evaṃ pāñcadaśyaṃ tasyāpi … तेवढ्या मर्यादेत राग आदी कंचुक उद्रिक्त (प्रबळ) असलेला सकलच प्रमाता असल्याने, सकलालाही…
- 18 vitatya caitat nirṇītaṃ tantrāloke आणि हे तन्त्रालोकात विस्ताराने निर्णीत केले आहे.
- 19 puṃsaḥ prabhṛti kalātattvāntaṃ trayodaśadhā पुरुषापासून कलातत्त्वापर्यंत ते तेरापट आहे.
- 20 sakalasya tatra pramātṛtāyogena tacchaktiśaktimadātmano bhedadvayasya pratyastamayāt tathā ca … तेथे सकलाला प्रमातृता नसल्याने त्याच्या शक्ती व शक्तिमान् रूपाच्या दोन भेदांचा अस्त होतो;
- 21 vijñānākalasya svarūpatve caturṇāṃ pramātṛtve nava bhedāḥ विज्ञानाकल स्वरूप असताना व चार जण प्रमाते असताना नऊ भेद (होतात).
- 22 mantrasya svarūpatve trayāṇāṃ pramātṛtve sapta मन्त्र स्वरूप असताना व तीन जण प्रमाते असताना सात (भेद).
- 23 mantreśasya svarūpatve dvayoḥ pramātṛtve pañca मन्त्रेश स्वरूप असताना व दोघे प्रमाते असताना पाच (भेद).
- 24 mantramaheśasya svarūpatve bhagavata ekasyaiva pramātṛtve śaktiśaktimadbhedāt trayaḥ मन्त्रमहेश स्वरूप असताना व एकटे भगवान् प्रमाते असताना शक्ती व शक्तिमान् यांच्या भेदाने…
- 25 śivasya tu prakāśaikacitsvātantryanirbharasya na ko 'pi bhedaḥ paripūrṇatvāt परंतु प्रकाशरूप एकमेव चित्-स्वातन्त्र्याने निर्भर असलेल्या शिवाला कोणताही भेद नाही, कारण…
- 26 evam ayaṃ tattvabheda eva parameśvarānuttaranayaikākhye nirūpitaḥ bhuvanabhedavaicitryaṃ karoti … अशा प्रकारे हाच तत्त्वभेद, परमेश्वराच्या अनुत्तरनय या एकाच नावाने प्रसिद्ध (पद्धतीत)…
- 27 atra ca parasparaṃ bhedakalanayā avāntarabhedajñānakutūhalī tantrālokam eva avadhārayet आणि येथे, परस्पर भेदांच्या गणनेद्वारे अवांतर भेद जाणण्यास कुतूहल असलेल्याने…
- 28 evam ekaikaghaṭādyanusāreṇāpi pṛthivyādīnāṃ tattvānāṃ bhedo nirūpitaḥ अशा प्रकारे एकेका घटादीच्या अनुसारानेही पृथिवी आदी तत्त्वांचा भेद निरूपित केला आहे.
- 29 adhunā samastaṃ pṛthivītattvaṃ pramātṛprameyarūpam uddiśya nirūpyate yo dharātattvābhedena … आता संपूर्ण पृथिवीतत्त्व प्रमातृ-प्रमेय रूपाला उद्देशून निरूपित केले जाते — जो…
- 30 yathā śrutiḥ pṛthivy evedaṃ brahma iti जसे श्रुती म्हणते — 'पृथिवी हेच हे ब्रह्म.
- 31 dharātattvasiddhipradān prerayati sa dharāmantramaheśvaraḥ preryo dharāmantreśaḥ tasyaivābhimānikavigrahatātmako vācako … धरातत्त्वाच्या सिद्धी प्रदान करणाऱ्यांना जो प्रेरित करतो, तो धरामन्त्रमहेश्वर;
- 32 pāśavavidyākrameṇa abhyastapārthivayogaḥ kalpānte maraṇe vā dharāpralayakevalaḥ पाशव विद्येच्या क्रमाने ज्याने पार्थिव योगाचा अभ्यास केला, तो कल्पाच्या अंती अथवा मरणकाली…
- 33 sauṣupte hi tattvāveśavaśād eva citrasya svapnasya udayaḥ syāt … कारण सुषुप्तीत तत्त्वावेशाच्या बळानेच चित्र (विविध) स्वप्नाचा उदय होतो;
- 34 atrāpi śaktyudrekanyagbhāvābhyāṃ caturdaśatvam iti pramātṛtāpannasya dharātattvasya bhedāḥ svarūpaṃ … येथेही शक्तीच्या उद्रेकाने व न्यग्भावाने (अधीनतेने) चौदापट होते;
- 35 atha ekasmin pramātari prāṇapratiṣṭhitatayā bhedanirūpaṇam iha nīlaṃ gṛhṇataḥ … आता एकाच प्रमात्यात प्राणात प्रतिष्ठित म्हणून भेदाचे निरूपण — येथे नील ग्रहण करणाऱ्याचा…
- 36 svakāryakartṛtā tu grāhakarūpatā iti uktaṃ na sā bhūyo … परंतु स्वकार्यकर्तृता ही ग्राहकरूपता (होय) असे सांगितले आहे, म्हणून ती पुन्हा गणली जात…
- 37 vikalpanyūnatve tu tuṭinyūnatā sukhādisaṃvittāv iva yāvat avikalpataiva परंतु विकल्प कमी झाल्यावर तुटींची संख्याही कमी होते — सुखादींच्या संवेदनाप्रमाणे — जोवर…
- 38 lokās tu vikalpaviśrāntyā tām ahantāmayīm ahantācchāditedambhāvavikalpaprasarāṃ nirvikalpāṃ vimarśabhuvam … परंतु लोक विकल्पात विश्रांत झाल्यामुळे, अहंतेने आच्छादित इदम्भावाच्या विकल्पप्रसरामुळे,…
- 39 evaṃ ca pāñcadaśye sthite yāvat sphuṭedantātmano bhedasya nyūnatā … आणि अशा प्रकारे पंधरापट स्थित असता, जोवर स्फुट इदन्ताच्या स्वरूपाच्या भेदाची न्यूनता…
- 40 yad āha śrīkallaṭaḥ tuṭipāta iti atra pātaśabdaṃ saiva … जे श्रीकल्लट म्हणाले — 'तुटिपात' — येथे 'पात' शब्द हीच ती भगवती, श्रीमत् काली,…
- 41 evaṃ mantramaheśatuṭeḥ prabhṛti tattadabhyāsāt tattatsiddhiḥ अशा प्रकारे मन्त्रमहेशाच्या तुटीपासून पुढे त्या त्या अभ्यासाने त्या त्या सिद्धीची…
- 42 athātraiva jāgradādyavasthā nirūpyante tatra vedyasya tadviṣayāyāś ca saṃvido … आता याच संदर्भात जाग्रदादी अवस्था निरूपित केल्या जातात.
- 43 tatra yadādhiṣṭheyatayā bahīrūpatayā bhānaṃ tadā jāgradavasthā meye mātari … त्यांत जेव्हा अधिष्ठेय (आधार) म्हणून, बाह्यरूपाने भान होते, तेव्हा जाग्रदवस्था — मेयात…
- 44 yadā tu tatraiva adhiṣṭhānarūpatayā bhānaṃ saṅkalpaḥ tadā svapnāvasthā परंतु जेव्हा त्याच (त्रयात) अधिष्ठानरूपाने भान होते — संकल्प — तेव्हा स्वप्नावस्था.
- 45 yadā tu tatraiva adhiṣṭhātṛrūpatayā bījātmatayaiva bhānaṃ tadā suṣuptāvasthā परंतु जेव्हा त्याच (त्रयात) अधिष्ठातृरूपाने, बीजात्म रूपानेच भान होते, तेव्हा…
- 46 imā eva tisraḥ prameyapramāṇapramātravasthāḥ pratyekaṃ jāgradādibhedāt caturvidhā uktāḥ याच तीन — प्रमेय, प्रमाण व प्रमातृ — अवस्था प्रत्येकी जाग्रदादी भेदाने चार प्रकारच्या…
- 47 yadā tu tasminn eva pramātṛviśrāntigate pramātuḥ pūrṇataunmukhyāt taddvāreṇa … परंतु जेव्हा त्याच प्रमातृविश्रांतीत गेलेल्या (अवस्थेत) प्रमात्याच्या पूर्णतेकडील…
- 48 etad eva avasthācatuṣṭayaṃ piṇḍasthapadastharūpastharūpātītaśabdair yogino vyavaharanti prasaṅkhyānadhanās tu … याच अवस्थाचतुष्टयाला योगी 'पिण्डस्थ, पदस्थ, रूपस्थ, रूपातीत' या शब्दांनी व्यवहारात आणतात;
- 49 anvarthaṃ cātra darśitaṃ tantrāloke ślokavārttike ca आणि या (नावां)चा अर्थानुरूपपणा येथे तन्त्रालोकात व श्लोकवार्त्तिकात दाखवला आहे.
- 50 yac ca sarvāntarbhūtaṃ pūrṇarūpaṃ tat turyātītaṃ sarvātītaṃ mahāpracayaṃ … आणि जे सर्व-अंतर्भूत, पूर्णरूप, ते तुर्यातीत, सर्वातीत व महाप्रचय असे निरूपतात.
- 51 kiṃ ca yasya yad yadā rūpaṃ sphuṭaṃ sthiram … शिवाय — ज्याचे जे रूप जेव्हा स्फुट, स्थिर व अनुबंधी (सलग) असते, ते जाग्रत्;
- 52 tatra svarūpasakalau 1 pralayākalaḥ 2 vijñānākalaḥ 3 mantratadīśatanmaheśavargaḥ … त्यांत स्वरूप-सकल १, प्रलयाकल २, विज्ञानाकल ३, मन्त्र-तदीश-तन्महेश-वर्ग ४, शिव ५ — अशा…
- 53 svarūpaṃ pralayākala ityādikrameṇa trayodaśabhede svarūpaṃ vijñānākalaśaktiḥ vijñānākala ity … 'स्वरूप, प्रलयाकल' इत्यादी क्रमाने तेराभेदात;