तन्त्रसार
Tantrasāra
- 1 yad etat prakāśarūpaṃ śivatattvam uktam tatra akhaṇḍamaṇḍale yadā … ਜੋ ਇਹ ਪ੍ਰਕਾਸ਼-ਰੂਪ ਸ਼ਿਵ-ਤੱਤ੍ਵ ਕਿਹਾ ਗਿਆ ਹੈ, ਉਸ ਅਖੰਡ ਮੰਡਲ ਵਿੱਚ ਜਦੋਂ (ਸਾਧਕ) ਪ੍ਰਵੇਸ਼ ਨਹੀਂ ਕਰ…
- 2 na hi sa raso mukhyaḥ tatkāryavyādhiśamanādyadṛṣṭeḥ ਉਹ (ਪ੍ਰਤਿਬਿੰਬਿਤ) ਰਸ ਮੁੱਖ (ਅਸਲੀ) ਨਹੀਂ, ਕਿਉਂਕਿ ਉਸ ਦੇ ਉੱਚਿਤ ਕਾਰਜ — ਜਿਵੇਂ ਰੋਗ ਦਾ ਸ਼ਮਨ (ਮਿਟਣਾ)…
- 3 nāpi gandhasparśau mukhyau guṇinaḥ tatra abhāve tayor ayogāt … ਨਾ ਹੀ ਉਹ ਗੰਧ ਅਤੇ ਸਪਰਸ਼ ਮੁੱਖ ਹਨ, ਕਿਉਂਕਿ ਉੱਥੇ ਗੁਣੀ (ਗੁਣ-ਧਾਰਕ ਦ੍ਰਵ੍ਯ) ਦੇ ਅਭਾਵ ਵਿੱਚ ਉਹ ਦੋਵੇਂ…
- 4 na ca tau na staḥ dehoddhūlanavisargādidarśanāt ਅਤੇ ਫਿਰ ਵੀ ਇਹ ਨਹੀਂ ਕਿ ਉਹ ਦੋਵੇਂ ਹਨ ਹੀ ਨਹੀਂ, ਕਿਉਂਕਿ ਦੇਹ ਉੱਤੇ ਉਦ੍ਧੂਲਨ (ਚੰਦਨ-ਲੇਪ ਆਦਿ ਮਲਣਾ),…
- 5 śabdo 'pi na mukhyaḥ ko 'pi vakti iti … ਸ਼ਬਦ ਵੀ ਮੁੱਖ ਨਹੀਂ, ਕਿਉਂਕਿ 'ਕੋਈ ਬੋਲ ਰਿਹਾ ਹੈ' ਇਸ ਤਰ੍ਹਾਂ ਕਿਤੋਂ ਹੋਰ ਆਉਂਦੀ ਜਿਹੀ ਗੂੰਜ…
- 6 evaṃ yathā etat pratibimbitaṃ bhāti tathaiva viśvaṃ parameśvaraprakāśe ਇਸ ਤਰ੍ਹਾਂ ਜਿਵੇਂ ਇਹ (ਮੁਖ ਆਦਿ) ਪ੍ਰਤਿਬਿੰਬਿਤ ਹੋ ਕੇ ਭਾਸਦਾ ਹੈ, ਉਸੇ ਤਰ੍ਹਾਂ ਹੀ ਵਿਸ਼ਵ ਪਰਮੇਸ਼੍ਵਰ ਦੇ…
- 7 nanu atra bimbaṃ kiṃ syāt mābhūt kiñcit 'ਪਰ ਇੱਥੇ ਬਿੰਬ (ਮੂਲ ਵਸਤੂ) ਕੀ ਹੋਵੇਗਾ?
- 8 nanu kim akāraṇakaṃ tat hanta tarhi hetupraśnaḥ tat … 'ਪਰ ਕੀ ਉਹ ਅਕਾਰਣ (ਬਿਨਾਂ ਕਾਰਨ) ਹੈ?
- 9 svarūpānāmarśane hi vastuto jaḍataiva syāt āmarśaś ca ayaṃ … ਕਿਉਂਕਿ ਜੇ ਆਪਣੇ ਸਰੂਪ ਦਾ ਆਮਰਸ਼ ਨਾ ਹੋਵੇ ਤਾਂ ਵਾਸਤਵ ਵਿੱਚ ਜੜਤਾ ਹੀ ਹੋਵੇਗੀ। ਅਤੇ ਇਹ ਆਮਰਸ਼ ਸਾਂਕੇਤਿਕ…
- 10 tatra mukhyās tāvat tisraḥ parameśvarasya śaktayaḥ anuttarecchonmeṣa iti … ਇਨ੍ਹਾਂ ਵਿੱਚੋਂ ਪਰਮੇਸ਼੍ਵਰ ਦੀਆਂ ਪਹਿਲਾਂ ਤਿੰਨ ਮੁੱਖ ਸ਼ਕਤੀਆਂ ਹਨ — ਅਨੁੱਤਰ, ਇੱਛਾ ਅਤੇ ਉਨ੍ਮੇਸ਼;
- 11 atra ca prācyaṃ parāmarśatrayaṃ prakāśabhāgasāratvāt sūryātmakaṃ caramaṃ parāmarśatrayaṃ … ਅਤੇ ਇੱਥੇ ਪਹਿਲਾ ਪਰਾਮਰਸ਼-ਤ੍ਰਯ ਪ੍ਰਕਾਸ਼-ਭਾਗ ਦਾ ਸਾਰ ਹੋਣ ਕਾਰਨ ਸੂਰਜ-ਆਤਮਕ ਹੈ;
- 12 yadā tu icchāyām īśane ca karma anupraviśati yat … ਪਰ ਜਦੋਂ ਇੱਛਾ ਵਿੱਚ ਅਤੇ ਈਸ਼ਨ ਵਿੱਚ ਕਰਮ ਅਨੁਪ੍ਰਵੇਸ਼ ਕਰਦਾ ਹੈ — ਜੋ ਤਦ 'ਇਸ਼੍ਯਮਾਣ' (ਇੱਛਿਆ ਜਾ ਰਿਹਾ)…
- 13 tad etad varṇacatuṣṭayam ubhayacchāyādhāritvāt napuṃsakam ṛ ṝ ḷ … ਇਹ ਵਰਣ-ਚਤੁਸ਼ਟਯ (ਚਾਰ ਅੱਖਰ) — ਰੁ, ਰੂ, ਲੁ, ਲੂ — ਦੋਹਾਂ ਦੀ ਛਾਯਾ ਧਾਰਨ ਕਰਨ ਕਾਰਨ ਨਪੁੰਸਕ (ਬੰਜਰ) ਹੈ।
- 14 anuttarānandayoḥ icchādiṣu yadā prasaraḥ tadā varṇadvayam e oṃ … ਜਦੋਂ ਅਨੁੱਤਰ ਅਤੇ ਆਨੰਦ ਦਾ ਇੱਛਾ ਆਦਿ ਵਿੱਚ ਪ੍ਰਸਰ (ਫੈਲਾਅ) ਹੁੰਦਾ ਹੈ, ਤਦ ਵਰਣ-ਦ੍ਵਯ (ਅੱਖਰ-ਜੋੜਾ) ਏ…
- 15 tatrāpi punar anuttarānandasaṅghaṭṭāt varṇadvayam ai au iti ਉੱਥੇ ਵੀ, ਫਿਰ, ਅਨੁੱਤਰ ਅਤੇ ਆਨੰਦ ਦੇ ਸੰਘਟ (ਪ੍ਰਬਲ ਮਿਲਾਪ) ਤੋਂ ਵਰਣ-ਦ੍ਵਯ ਐ ਅਤੇ ਔ ਪੈਦਾ ਹੁੰਦਾ ਹੈ।
- 16 sā iyaṃ kriyāśaktiḥ tad eva ca varṇacatuṣṭayam e … ਇਹ ਕ੍ਰਿਯਾ-ਸ਼ਕਤੀ ਹੈ, ਅਤੇ ਇਹੋ ਹੀ ਵਰਣ-ਚਤੁਸ਼ਟਯ ਹੈ — ਏ, ਐ, ਓ, ਔ।
- 17 tataḥ punaḥ kriyāśaktyante sarvaṃ kāryabhūtaṃ yāvat anuttare pravekṣyati … ਫਿਰ ਕ੍ਰਿਯਾ-ਸ਼ਕਤੀ ਦੇ ਅੰਤ ਵਿੱਚ, ਸਾਰਾ ਕਾਰਜ-ਭੂਤ (ਜੋ ਕਾਰਜ ਬਣ ਚੁੱਕਾ) ਜਦੋਂ ਤੱਕ ਅਨੁੱਤਰ ਵਿੱਚ…
- 18 tatas tatraiva anuttarasya visargo jāyate aḥ iti ਫਿਰ ਉਸੇ (ਅਨੁੱਤਰ) ਵਿੱਚ ਅਨੁੱਤਰ ਦਾ ਵਿਸਰਗ ਪੈਦਾ ਹੁੰਦਾ ਹੈ — ਅਰਥਾਤ ਅਃ।
- 19 evaṃ ṣoḍaśakaṃ parāmarśānāṃ bījasvarūpam ucyate ਇਸ ਤਰ੍ਹਾਂ ਪਰਾਮਰਸ਼ਾਂ ਦਾ ਸ਼ੋਡਸ਼ਕ (ਸੋਲ੍ਹਾਂ ਦਾ ਸਮੂਹ) ਬੀਜ-ਸਰੂਪ (ਬੀਜਾਖਰ — ਸ੍ਵਰ) ਕਿਹਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ।
- 20 tadutthaṃ vyañjanātmakaṃ yonirūpam ਉਸ ਤੋਂ ਉੱਠਿਆ ਹੋਇਆ ਵਿਅੰਜਨ-ਆਤਮਕ (ਸਮੂਹ) ਯੋਨੀ-ਰੂਪ (ਯੋਨੀਆਂ ਦੇ ਸੁਭਾਅ ਵਾਲਾ) ਹੈ।
- 21 tatra anuttarāt kavargaḥ śraddhāyāḥ icchāyāḥ cavargaḥ sakarmikāyā icchāyā … ਇਨ੍ਹਾਂ ਵਿੱਚੋਂ: ਅਨੁੱਤਰ ਤੋਂ ਕ-ਵਰਗ;
- 22 icchāyā eva trividhāyā ya ra lāḥ unmeṣāt vakāraḥ … ਤ੍ਰਿਵਿਧ (ਤਿੰਨ-ਪ੍ਰਕਾਰੀ) ਇੱਛਾ ਤੋਂ ਹੀ ਯ, ਰ, ਲ;
- 23 ity eva eṣa bhagavān anuttara eva kuleśvararūpaḥ ਇਸ ਤਰ੍ਹਾਂ ਇਹ ਭਗਵਾਨ ਅਨੁੱਤਰ ਹੀ ਹੈ, ਜੋ ਕੁਲੇਸ਼੍ਵਰ (ਕੁਲ ਦੇ ਸੁਆਮੀ) ਦੇ ਰੂਪ ਵਾਲਾ ਹੈ।
- 24 tasya ca ekaiva kaulikī visargaśaktiḥ yayā ānandarūpāt prabhṛti … ਅਤੇ ਉਸ ਦੀ ਇੱਕੋ ਕੌਲਿਕੀ ਵਿਸਰਗ-ਸ਼ਕਤੀ ਹੈ, ਜਿਸ ਨਾਲ — ਆਨੰਦ-ਰੂਪ ਤੋਂ ਲੈ ਕੇ ਬਾਹਰੀ ਸ੍ਰਿਸ਼ਟੀ ਤੱਕ ਇਸ…
- 25 sa ca eṣa visargas tridhā āṇavaḥ cittaviśrāntirūpaḥ śāktaḥ … ਅਤੇ ਇਹ ਵਿਸਰਗ ਤਿੰਨ ਪ੍ਰਕਾਰ ਦਾ ਹੈ: ਆਣਵ, ਜੋ ਚਿੱਤ ਦੀ ਵਿਸ਼੍ਰਾਂਤੀ ਦੇ ਰੂਪ ਵਾਲਾ ਹੈ;
- 26 evaṃ visarga eva viśvajanane bhagavataḥ śaktiḥ ਇਸ ਤਰ੍ਹਾਂ ਵਿਸਰਗ ਹੀ ਵਿਸ਼ਵ ਦੇ ਜਨਨ (ਉਤਪੱਤੀ) ਵਿੱਚ ਭਗਵਾਨ ਦੀ ਸ਼ਕਤੀ ਹੈ।
- 27 ity evam iyato yadā nirvibhāgatayā eva parāmarśaḥ tadā … ਇਸ ਤਰ੍ਹਾਂ ਜਦੋਂ ਇਸ ਸਾਰੇ ਵਿਸਤਾਰ ਦਾ ਪਰਾਮਰਸ਼ ਨਿਰਵਿਭਾਗ (ਅਵਿਭਕਤ) ਰੂਪ ਵਿੱਚ ਹੀ ਹੁੰਦਾ ਹੈ, ਤਦ ਇੱਕੋ…
- 28 pṛthak aṣṭakaparāmarśe cakreśvarasāhityena navavargaḥ ekaikaparāmarśaprādhānye pañcāśadātmakatā ਜਦੋਂ ਅਸ਼ਟਕ (ਅੱਠਾਂ ਦੇ ਸਮੂਹ) ਦਾ ਵੱਖਰਾ ਪਰਾਮਰਸ਼ ਹੁੰਦਾ ਹੈ ਤਾਂ ਚਕ੍ਰੇਸ਼੍ਵਰਾਂ (ਚੱਕਰ-ਸੁਆਮੀਆਂ) ਸਮੇਤ…
- 29 tatrāpi sambhavadbhāgabhedaparāmarśane ekāśītirūpatvam ਉੱਥੇ ਵੀ, ਜਦੋਂ ਸੰਭਵ ਭਾਗ-ਭੇਦਾਂ ਦਾ ਪਰਾਮਰਸ਼ ਹੁੰਦਾ ਹੈ, ਤਾਂ ਇਕਾਸੀ (81) ਦੀ ਅਵਸਥਾ ਹੁੰਦੀ ਹੈ।
- 30 vastutas tu ṣaṭ eva parāmarśāḥ prasaraṇapratisañcaraṇayogena dvādaśa bhavantaḥ … ਪਰ ਵਾਸਤਵ ਵਿੱਚ ਛੇ ਹੀ ਪਰਾਮਰਸ਼ ਹਨ;
- 31 tā eva etāḥ parāmarśarūpatvāt śaktayo bhagavatyaḥ śrīkālikā iti … ਇਹੋ ਹੀ ਉਹ ਸ਼ਕਤੀਆਂ, ਪਰਾਮਰਸ਼-ਰੂਪ ਹੋਣ ਕਾਰਨ, ਭਗਵਤੀ (ਦੈਵੀ) ਦੇਵੀਆਂ — ਸ਼੍ਰੀ ਕਾਲਿਕਾਵਾਂ — ਕਹੀਆਂ…
- 32 ete ca śaktirūpā eva śuddhāḥ parāmarśāḥ śuddhavidyāyāṃ parāpararūpatvena … ਅਤੇ ਇਹ ਸ਼ੁੱਧ ਪਰਾਮਰਸ਼, ਜੋ ਖ਼ੁਦ ਸ਼ਕਤੀ-ਰੂਪ ਹਨ, ਸ਼ੁੱਧ-ਵਿਦਿਆ ਵਿੱਚ ਪਰਾ-ਪਰ (ਪਰਮ-ਅਪਰਮ) ਰੂਪ ਵਿੱਚ,…
- 33 māyāyāṃ punaḥ sphaṭībhūtabhedavibhāgā māyīyavarṇatāṃ bhajante ye paśyantīmadhyamāvaikharīṣu vyāvahārikatvam … ਮਾਯਾ ਵਿੱਚ, ਫਿਰ, ਜਿਨ੍ਹਾਂ ਦੇ ਭੇਦ-ਵਿਭਾਗ ਹੁਣ ਸਫੁਟ (ਠੋਸ) ਹੋ ਗਏ ਹਨ, ਉਹ ਮਾਯੀਯ-ਵਰਣਤਾ (ਮਾਯਾ-ਸੰਬੰਧੀ…
- 34 atrāpi pūrvavat na mantrādiyantraṇā kācid iti ਇੱਥੇ ਵੀ, ਪਹਿਲਾਂ ਵਾਂਗ, ਮੰਤ੍ਰ ਆਦਿ ਦਾ ਕੋਈ ਨਿਯੰਤ੍ਰਣ (ਬੰਧਨ) ਨਹੀਂ।