भगवद्गीता
Bhagavadgītā
- 1 prakṛtiṃ puruṣaṃ caiva kṣetraṃ kṣetrajñameva ca | etadveditumicchāmi … ହେ କେଶବ, ପ୍ରକୃତି ଓ ପୁରୁଷ, କ୍ଷେତ୍ର ଓ କ୍ଷେତ୍ରଜ୍ଞ, ତଥା ଜ୍ଞାନ ଓ ଜ୍ଞେୟ — ଏହା ଜାଣିବାକୁ ମୁଁ…
- 2 idaṃ śarīraṃ kaunteya kṣetramityabhidhīyate | etadyo veda taṃ … ହେ କୌନ୍ତେୟ, ଏହି ଶରୀରକୁ କ୍ଷେତ୍ର ବୋଲି କୁହାଯାଏ;
- 3 kṣetrajñaṃ cāpi māṃ viddhi sarvakṣetreṣu bhārata | kṣetrakṣetrajñayorjñānaṃ … ହେ ଭାରତ, ସମସ୍ତ କ୍ଷେତ୍ରରେ ମୋତେ ମଧ୍ୟ କ୍ଷେତ୍ରଜ୍ଞ ବୋଲି ଜାଣ;
- 4 tatkṣetraṃ yacca yādṛkca yadvikāri yataśca yat | sa … ସେହି କ୍ଷେତ୍ର କ'ଣ, କିପ୍ରକାର, କେଉଁ ବିକାର-ଯୁକ୍ତ, କେଉଁଠାରୁ (ଜାତ) ଓ କଅଣ, ଏବଂ ସେ (କ୍ଷେତ୍ରଜ୍ଞ)…
- 5 ṛṣibhirbahudhā gītaṃ chandobhirvividhaiḥ pṛthak | brahmasūtrapadaiścaiva hetumadbhirviniścitam || … ଋଷିମାନଙ୍କ ଦ୍ୱାରା ବହୁ ପ୍ରକାରେ, ବିବିଧ ଛନ୍ଦ (ବେଦ-ମନ୍ତ୍ର) ଦ୍ୱାରା ପୃଥକ୍-ଭାବେ, ଏବଂ ହେତୁ-ଯୁକ୍ତ…
- 6 mahābhūtānyahaṅkāro buddhiravyaktameva ca | indriyāṇi daśaikaṃ ca pañca … ମହାଭୂତ, ଅହଂକାର, ବୁଦ୍ଧି ଓ ଅବ୍ୟକ୍ତ, ଦଶ ଇନ୍ଦ୍ରିୟ ଓ ଏକ (ମନ), ଏବଂ ପାଞ୍ଚ ଇନ୍ଦ୍ରିୟ-ଗୋଚର (ବିଷୟ),
- 7 icchā dveṣaḥ sukhaṃ duḥkhaṃ saṅghātaścetanā dhṛtiḥ | etatkṣetraṃ … ଇଚ୍ଛା, ଦ୍ୱେଷ, ସୁଖ, ଦୁଃଖ, ସଙ୍ଘାତ (ଶରୀର-ସମଷ୍ଟି), ଚେତନା ଓ ଧୃତି — ଏହା ସଂକ୍ଷେପରେ ବିକାର-ସହିତ…
- 8 amānitvamadambhitvamahiṃsā kṣāntirārjavam | ācāryopāsanaṃ śaucaṃ sthairyamātmavinigrahaḥ || 13-8 … ଅମାନିତ୍ୱ (ଅଭିମାନ-ରହିତତା), ଅଦମ୍ଭିତ୍ୱ (ଦମ୍ଭ-ରହିତତା), ଅହିଂସା, କ୍ଷାନ୍ତି (କ୍ଷମା), ଆର୍ଜବ…
- 9 indriyārtheṣu vairāgyamanahaṅkāra eva ca | janmamṛtyujarāvyādhiduḥkhadoṣānudarśanam || 13-9 … ଇନ୍ଦ୍ରିୟ-ବିଷୟରେ ବୈରାଗ୍ୟ ଓ ଅନହଂକାର, ଜନ୍ମ-ମୃତ୍ୟୁ-ଜରା-ବ୍ୟାଧିର ଦୁଃଖ-ଦୋଷର ଅନୁଦର୍ଶନ (ବାରମ୍ବାର…
- 10 asaktiranabhiṣvaṅgaḥ putradāragṛhādiṣu | nityaṃ ca samacittatvamiṣṭāniṣṭopapattiṣu || 13-10 … ପୁତ୍ର, ଦାରା (ପତ୍ନୀ), ଗୃହ ଆଦିରେ ଅନାସକ୍ତି ଓ ଅନଭିଷ୍ୱଙ୍ଗ (ଗଭୀର ଆସକ୍ତିର ଅଭାବ), ଏବଂ ଇଷ୍ଟ-ଅନିଷ୍ଟ…
- 11 mayi cānanyayogena bhaktiravyabhicāriṇī | viviktadeśasevitvamaratirjanasaṃsadi || 13-11 || ଅନନ୍ୟ ଯୋଗ ଦ୍ୱାରା ମୋ'ଠାରେ ଅବ୍ୟଭିଚାରିଣୀ (ଅଚଞ୍ଚଳ) ଭକ୍ତି, ବିବିକ୍ତ (ନିର୍ଜନ) ସ୍ଥାନର ସେବିତ୍ୱ…
- 12 adhyātmajñānaniṣṭhatvaṃ tattvajñānārthadarśanam | etajjñānamiti proktamajñānaṃ yadato'nyathā || 13-12 … ଅଧ୍ୟାତ୍ମ-ଜ୍ଞାନ-ନିଷ୍ଠତା, ତତ୍ତ୍ୱଜ୍ଞାନ-ଅର୍ଥର ଦର୍ଶନ — ଏହାକୁ ଜ୍ଞାନ ବୋଲି କୁହାଯାଏ;
- 13 jñeyaṃ yattatpravakṣyāmi yajjñātvā'mṛtamaśnute | anādimatparaṃ brahma na sattannāsaducyate … ଯାହା ଜ୍ଞେୟ, ତାହା ମୁଁ କହିବି, ଯାହା ଜାଣି (ବ୍ୟକ୍ତି) ଅମୃତ ପ୍ରାପ୍ତ କରେ — ଅନାଦି, ମତ୍-ପର…
- 14 sarvataḥ pāṇipādaṃ tatsarvato'kṣiśiromukham | sarvataḥ śrutimalloke sarvamāvṛttya tiṣṭhati … ତାହାର ସର୍ବତ୍ର ହସ୍ତ ଓ ପାଦ, ସର୍ବତ୍ର ଅକ୍ଷି, ଶିର ଓ ମୁଖ;
- 15 sarvendriyaguṇābhāsaṃ sarvendriyavivarjitam | asaktaṃ sarvabhṛccaiva nirguṇaṃ guṇabhoktṛ ca … ସମସ୍ତ ଇନ୍ଦ୍ରିୟ-ଗୁଣର ଆଭାସ-ଯୁକ୍ତ, ତଥାପି ସମସ୍ତ ଇନ୍ଦ୍ରିୟରୁ ବର୍ଜିତ;
- 16 bahirantaśca bhūtānāmacaraṃ carameva ca | sūkṣmatvāttadavijñeyaṃ dūrasthaṃ cāntike … ଭୂତମାନଙ୍କ ବାହାରେ ଓ ଭିତରେ;
- 17 avibhaktaṃ ca bhūteṣu vibhaktamiva ca sthitam | bhūtabhartṛ … ଭୂତମାନଙ୍କଠାରେ ଅବିଭକ୍ତ, ତଥାପି ବିଭକ୍ତ ପରି ସ୍ଥିତ;
- 18 jyotiṣāmapi tajjyotistamasaḥ paramucyate | jñānajñeyaṃ jñānagamyaṃ hṛdi sarvasya … ଜ୍ୟୋତିମାନଙ୍କ ମଧ୍ୟ ତାହା ଜ୍ୟୋତି, ତମସ୍ର ପର ବୋଲି କୁହାଯାଏ;
- 19 etatkṣetraṃ tathā jñānaṃ jñeyaṃ coktaṃ samāsataḥ | madbhakta … ଏହିପରି କ୍ଷେତ୍ର, ତଥା ଜ୍ଞାନ ଓ ଜ୍ଞେୟ ସଂକ୍ଷେପରେ କୁହାଗଲା;
- 20 prakṛtiṃ puruṣaṃ caiva viddhyanādī ubhāvapi | vikārāṁśca guṇāṁścaiva … ପ୍ରକୃତି ଓ ପୁରୁଷ — ଉଭୟଙ୍କୁ ମଧ୍ୟ ଅନାଦି ବୋଲି ଜାଣ;
- 21 kāryakaraṇakartṛtve hetuḥ prakṛtirucyate | puruṣaḥ sukhaduḥkhānāṃ bhoktṛtve heturucyate … କାର୍ଯ୍ୟ ଓ କରଣ (ଇନ୍ଦ୍ରିୟ)ର କର୍ତ୍ତୃତ୍ୱରେ ପ୍ରକୃତି ହେତୁ ବୋଲି କୁହାଯାଏ;
- 22 puruṣaḥ prakṛtistho hi bhuṅkte prakṛtijānguṇān | kāraṇaṃ guṇasaṅgo'sya … କାରଣ ପ୍ରକୃତି-ସ୍ଥିତ ପୁରୁଷ ପ୍ରକୃତିରୁ ଜାତ ଗୁଣସବୁକୁ ଭୋଗ କରେ;
- 23 upadraṣṭānumantā ca bhartā bhoktā maheśvaraḥ | paramātmeti cāpyukto … ଏହି ଦେହରେ ପର ପୁରୁଷ ଉପଦ୍ରଷ୍ଟା, ଅନୁମନ୍ତା, ଭର୍ତ୍ତା, ଭୋକ୍ତା, ମହେଶ୍ୱର, ତଥା ପରମାତ୍ମା ବୋଲି ମଧ୍ୟ…
- 24 ya evaṃ vetti puruṣaṃ prakṛtiṃ ca guṇaiḥ saha … ଯିଏ ଏହିପରି ପୁରୁଷ ଓ ପ୍ରକୃତିକୁ ଗୁଣ-ସହିତ ଜାଣେ, ସେ ଯେଉଁ ପ୍ରକାରେ ବର୍ତ୍ତିଲେ ବି ପୁନର୍ବାର ଜନ୍ମ…
- 25 dhyānenā''tmani paśyanti kecidātmānamātmanā | anye sāṅkhyena yogena karmayogena … କେତେକ ଧ୍ୟାନ ଦ୍ୱାରା ଆତ୍ମାରେ ଆତ୍ମା ଦ୍ୱାରା ଆତ୍ମାକୁ ଦେଖନ୍ତି;
- 26 anye tvevamajānantaḥ śrutvānyebhya upāsate | te'pi cātitarantyeva mṛtyuṃ … କିନ୍ତୁ ଅନ୍ୟମାନେ, ଏହିପରି ନ ଜାଣି, ଅନ୍ୟମାନଙ୍କଠାରୁ ଶୁଣି ଉପାସନା କରନ୍ତି;
- 27 yāvatkiñcitsambhavati sattvaṃ sthāvarajaṅgamam | kṣetrakṣetrajñasaṃyogāttadviddhi bharatarṣabha || 13-27 … ହେ ଭରତର୍ଷଭ, ଯେତେ-କିଛି ସ୍ଥାବର ବା ଜଙ୍ଗମ ସତ୍ତ୍ୱ (ବସ୍ତୁ) ଉତ୍ପନ୍ନ ହୁଏ, ତାହାକୁ କ୍ଷେତ୍ର ଓ…
- 28 samaṃ sarveṣu bhūteṣu tiṣṭhantaṃ parameśvaram | vinaśyatsvavinaśyantaṃ yaḥ … ଯିଏ ସମସ୍ତ ଭୂତରେ ସମାନ-ଭାବେ ସ୍ଥିତ ପରମେଶ୍ୱରଙ୍କୁ — ବିନଶ୍ୱର (ଭୂତ)ମାନଙ୍କ ମଧ୍ୟରେ ଅବିନଶ୍ୱର —…
- 29 samaṃ paśyan hi sarvatra samavasthitamīśvaram | na hinastyātmanātmānaṃ … କାରଣ ସର୍ବତ୍ର ସମାନ-ଭାବେ ସ୍ଥିତ ଈଶ୍ୱରଙ୍କୁ ସମ ଦେଖୁ ଦେଖୁ ସେ ଆତ୍ମା ଦ୍ୱାରା ଆତ୍ମାକୁ ହିଂସା କରେ…
- 30 prakṛtyaiva hi karmāṇi kriyamāṇāni sarvaśaḥ | yaḥ paśyati … ଯିଏ ସମସ୍ତ କର୍ମ ପ୍ରକୃତି ଦ୍ୱାରା ହିଁ ସର୍ବ ପ୍ରକାରେ କରାଯାଉଅଛି ବୋଲି ଦେଖେ, ଏବଂ ସେହିପରି ଆତ୍ମାକୁ…
- 31 yadā bhūtapṛthagbhāvamekasthamunapaśyati | tata eva ca vistāraṃ brahma … ଯେତେବେଳେ ସେ ଭୂତମାନଙ୍କ ପୃଥକ୍-ଭାବକୁ ଏକ-ସ୍ଥ (ଏକାଠି ସ୍ଥିତ) ବୋଲି ଦେଖେ, ଏବଂ ସେଥିରୁ ହିଁ ସେମାନଙ୍କ…
- 32 anāditvānnirguṇatvātparamātmā'yamavyayaḥ | śarīrastho'pi kaunteya na karoti na lipyate … ହେ କୌନ୍ତେୟ, ଅନାଦିତ୍ୱ ଓ ନିର୍ଗୁଣତ୍ୱ ଯୋଗୁଁ ଏହି ଅବ୍ୟୟ ପରମାତ୍ମା, ଶରୀର-ସ୍ଥିତ ହୋଇ ମଧ୍ୟ, କିଛି କରେ…
- 33 yathā sarvagataṃ saukṣmyādākāśaṃ nopalipyate | sarvatrāvasthito dehe tathātmā … ଯେପରି ସର୍ବଗତ ଆକାଶ ସୂକ୍ଷ୍ମତା ଯୋଗୁଁ ଉପଲିପ୍ତ ହୁଏ ନାହିଁ, ସେହିପରି ଦେହରେ ସର୍ବତ୍ର ଅବସ୍ଥିତ ଆତ୍ମା…
- 34 yathā prakāśayatyekaḥ kṛtsnaṃ lokamimaṃ raviḥ | kṣetraṃ kṣetrī … ହେ ଭାରତ, ଯେପରି ଏକ ରବି (ସୂର୍ଯ୍ୟ) ଏହି ସମଗ୍ର ଲୋକକୁ ପ୍ରକାଶିତ କରେ, ସେହିପରି କ୍ଷେତ୍ରୀ…
- 35 kṣetrakṣetrajñayorevamantaraṃ jñānacakṣuṣā | bhūtaprakṛtimokṣaṃ ca ye viduryānti te … ଯେଉଁମାନେ ଏହିପରି ଜ୍ଞାନ-ଚକ୍ଷୁ ଦ୍ୱାରା କ୍ଷେତ୍ର ଓ କ୍ଷେତ୍ରଜ୍ଞର ଅନ୍ତର (ଭେଦ) ଓ ଭୂତ-ପ୍ରକୃତିରୁ…