भगवद्गीता
Bhagavadgītā
- 1 prakṛtiṃ puruṣaṃ caiva kṣetraṃ kṣetrajñameva ca | etadveditumicchāmi … प्रकृती व पुरुष, क्षेत्र व क्षेत्रज्ञ, तसेच ज्ञान व ज्ञेय — हे जाणण्याची मला इच्छा आहे,…
- 2 idaṃ śarīraṃ kaunteya kṣetramityabhidhīyate | etadyo veda taṃ … हे कौंतेया, या शरीराला 'क्षेत्र' असे म्हणतात;
- 3 kṣetrajñaṃ cāpi māṃ viddhi sarvakṣetreṣu bhārata | kṣetrakṣetrajñayorjñānaṃ … हे भारता, सर्व क्षेत्रांत क्षेत्रज्ञ म्हणून मलाही जाण;
- 4 tatkṣetraṃ yacca yādṛkca yadvikāri yataśca yat | sa … ते क्षेत्र काय व कसे आहे, त्याचे विकार कोणते, कशापासून व कोणते, तसेच तो (क्षेत्रज्ञ) कोण…
- 5 ṛṣibhirbahudhā gītaṃ chandobhirvividhaiḥ pṛthak | brahmasūtrapadaiścaiva hetumadbhirviniścitam || … ऋषींनी अनेक प्रकारांनी, विविध छंदांनी वेगवेगळ्या प्रकारे, आणि सहेतुक अशा…
- 6 mahābhūtānyahaṅkāro buddhiravyaktameva ca | indriyāṇi daśaikaṃ ca pañca … महाभूते, अहंकार, बुद्धी व अव्यक्त, दहा इंद्रिये व एक (मन), आणि पाच इंद्रियविषय;
- 7 icchā dveṣaḥ sukhaṃ duḥkhaṃ saṅghātaścetanā dhṛtiḥ | etatkṣetraṃ … इच्छा, द्वेष, सुख, दुःख, (देहाचा) संघात, चेतना व धृती — हे संक्षेपाने विकारांसह…
- 8 amānitvamadambhitvamahiṃsā kṣāntirārjavam | ācāryopāsanaṃ śaucaṃ sthairyamātmavinigrahaḥ || 13-8 … अमानित्व, अदंभित्व, अहिंसा, क्षांती, आर्जव, आचार्याची उपासना, शौच, स्थैर्य, आत्मसंयम,
- 9 indriyārtheṣu vairāgyamanahaṅkāra eva ca | janmamṛtyujarāvyādhiduḥkhadoṣānudarśanam || 13-9 … इंद्रियविषयांविषयी वैराग्य आणि अनहंकार;
- 10 asaktiranabhiṣvaṅgaḥ putradāragṛhādiṣu | nityaṃ ca samacittatvamiṣṭāniṣṭopapattiṣu || 13-10 … पुत्र, पत्नी, गृह इत्यादींविषयी असक्ती व अनभिष्वंग, आणि इष्ट-अनिष्ट प्रसंगांत नित्य…
- 11 mayi cānanyayogena bhaktiravyabhicāriṇī | viviktadeśasevitvamaratirjanasaṃsadi || 13-11 || आणि माझ्याविषयी अनन्ययोगाने अव्यभिचारी भक्ती, एकांत स्थलाचे सेवन, जनसमुदायात अरती,
- 12 adhyātmajñānaniṣṭhatvaṃ tattvajñānārthadarśanam | etajjñānamiti proktamajñānaṃ yadato'nyathā || 13-12 … अध्यात्मज्ञानात निष्ठा, तत्त्वज्ञानाच्या ध्येयाचे दर्शन — हे ज्ञान असे म्हटले आहे;
- 13 jñeyaṃ yattatpravakṣyāmi yajjñātvā'mṛtamaśnute | anādimatparaṃ brahma na sattannāsaducyate … जे ज्ञेय आहे ते मी सांगतो, जे जाणून माणूस अमृत प्राप्त करतो: अनादी परब्रह्म, जे सत्ही…
- 14 sarvataḥ pāṇipādaṃ tatsarvato'kṣiśiromukham | sarvataḥ śrutimalloke sarvamāvṛttya tiṣṭhati … त्याला सर्वत्र हात व पाय, सर्वत्र डोळे, मस्तके व मुखे, जगात सर्वत्र कान असतात;
- 15 sarvendriyaguṇābhāsaṃ sarvendriyavivarjitam | asaktaṃ sarvabhṛccaiva nirguṇaṃ guṇabhoktṛ ca … ते सर्व इंद्रियांच्या गुणांसारखे भासते, तरी सर्व इंद्रियांनी रहित आहे;
- 16 bahirantaśca bhūtānāmacaraṃ carameva ca | sūkṣmatvāttadavijñeyaṃ dūrasthaṃ cāntike … भूतांच्या बाहेर व आत;
- 17 avibhaktaṃ ca bhūteṣu vibhaktamiva ca sthitam | bhūtabhartṛ … भूतांत अविभक्त, तरी विभक्तासारखे स्थित;
- 18 jyotiṣāmapi tajjyotistamasaḥ paramucyate | jñānajñeyaṃ jñānagamyaṃ hṛdi sarvasya … ते ज्योतींचीही ज्योती, अंधकाराच्या पलीकडे असे म्हटले आहे;
- 19 etatkṣetraṃ tathā jñānaṃ jñeyaṃ coktaṃ samāsataḥ | madbhakta … असे क्षेत्र, ज्ञान व ज्ञेय संक्षेपाने सांगितले;
- 20 prakṛtiṃ puruṣaṃ caiva viddhyanādī ubhāvapi | vikārāṁśca guṇāṁścaiva … प्रकृती व पुरुष — हे दोघेही अनादी आहेत असे जाण;
- 21 kāryakaraṇakartṛtve hetuḥ prakṛtirucyate | puruṣaḥ sukhaduḥkhānāṃ bhoktṛtve heturucyate … कार्य व करण यांच्या कर्तृत्वात प्रकृती हेतू म्हटली जाते;
- 22 puruṣaḥ prakṛtistho hi bhuṅkte prakṛtijānguṇān | kāraṇaṃ guṇasaṅgo'sya … कारण प्रकृतीत स्थित पुरुष प्रकृतीपासून जन्मलेल्या गुणांचा भोग घेतो;
- 23 upadraṣṭānumantā ca bhartā bhoktā maheśvaraḥ | paramātmeti cāpyukto … या देहातील पर पुरुष उपद्रष्टा, अनुमंता, भर्ता, भोक्ता व महेश्वर आहे, आणि त्याला…
- 24 ya evaṃ vetti puruṣaṃ prakṛtiṃ ca guṇaiḥ saha … जो असे पुरुषाला आणि गुणांसह प्रकृतीला जाणतो, तो कोणत्याही प्रकारे वागत असला तरी पुन्हा…
- 25 dhyānenā''tmani paśyanti kecidātmānamātmanā | anye sāṅkhyena yogena karmayogena … काही ध्यानाने आत्म्यात आत्म्याद्वारे आत्म्याला पाहतात, इतर सांख्ययोगाने, आणि आणखी इतर…
- 26 anye tvevamajānantaḥ śrutvānyebhya upāsate | te'pi cātitarantyeva mṛtyuṃ … परंतु इतर जे असे जाणत नाहीत, ते इतरांकडून ऐकून उपासना करतात;
- 27 yāvatkiñcitsambhavati sattvaṃ sthāvarajaṅgamam | kṣetrakṣetrajñasaṃyogāttadviddhi bharatarṣabha || 13-27 … जे काही स्थावर वा जंगम सत्त्व उत्पन्न होते, ते क्षेत्र व क्षेत्रज्ञ यांच्या संयोगापासून…
- 28 samaṃ sarveṣu bhūteṣu tiṣṭhantaṃ parameśvaram | vinaśyatsvavinaśyantaṃ yaḥ … जो नाश पावणाऱ्यांत अविनाशी अशा परमेश्वराला सर्व प्राण्यांत समान स्थित पाहतो, तोच खरे…
- 29 samaṃ paśyan hi sarvatra samavasthitamīśvaram | na hinastyātmanātmānaṃ … कारण सर्वत्र समान स्थित ईश्वराला समान पाहणारा आत्म्याद्वारे आत्म्याचा नाश करत नाही;
- 30 prakṛtyaiva hi karmāṇi kriyamāṇāni sarvaśaḥ | yaḥ paśyati … जो कर्मे प्रकृतीनेच सर्व प्रकारे केली जातात असे पाहतो, आणि आत्म्याला अकर्ता असे पाहतो,…
- 31 yadā bhūtapṛthagbhāvamekasthamunapaśyati | tata eva ca vistāraṃ brahma … जेव्हा तो भूतांच्या पृथक् भावाला एकात स्थित असे पाहतो, आणि त्यांचा विस्तारही त्यापासूनच…
- 32 anāditvānnirguṇatvātparamātmā'yamavyayaḥ | śarīrastho'pi kaunteya na karoti na lipyate … अनादी असल्यामुळे व निर्गुण असल्यामुळे, हा अव्यय परमात्मा, देहात स्थित असूनही, हे कौंतेया,…
- 33 yathā sarvagataṃ saukṣmyādākāśaṃ nopalipyate | sarvatrāvasthito dehe tathātmā … जसे सर्वगामी आकाश सूक्ष्म असल्यामुळे लिप्त होत नाही, तसे देहात सर्वत्र स्थित आत्मा लिप्त…
- 34 yathā prakāśayatyekaḥ kṛtsnaṃ lokamimaṃ raviḥ | kṣetraṃ kṣetrī … जसा एकटा सूर्य या संपूर्ण जगाला प्रकाशित करतो, तसा क्षेत्री (क्षेत्रज्ञ) संपूर्ण…
- 35 kṣetrakṣetrajñayorevamantaraṃ jñānacakṣuṣā | bhūtaprakṛtimokṣaṃ ca ye viduryānti te … जे असे क्षेत्र व क्षेत्रज्ञ यांच्यातील भेद ज्ञानचक्षूने जाणतात, आणि भूतप्रकृतीपासूनचा…