तन्त्रसार
Tantrasāra
- 1 tatra yadā vikalpaḥ svayam eva saṃskāram ātmani upāyāntaranirapekṣatayaiva … येथे, जेव्हा विकल्प स्वतःच, अन्य कोणत्याही उपायाच्या अपेक्षेविनाच, आपल्या ठायी संस्कार…
- 2 tad etac ca nirṇītam anantara eva āhnike आणि हे अगदी आधीच्याच आह्निकात निर्णित केले आहे.
- 3 yadā tu upāyāntaram asau svasaṃskārārthaṃ vikalpo 'pekṣate tadā … परंतु जेव्हा हा विकल्प स्वतःच्या संस्कारासाठी अन्य उपायाची अपेक्षा करतो, तेव्हा बुद्धी,…
- 4 tatra dhyānaṃ tāvat iha ucitam upadekṣyāmaḥ yat etat … त्यांपैकी ध्यान आता येथे जे उचित आहे ते आम्ही उपदेशू.
- 5 evaṃ tac cakraṃ samastabāhyavastvabhedaparipūrṇaṃ sampadyate अशा रीतीने ते चक्र समस्त बाह्य वस्तूंशी अभेदाने परिपूर्ण होते.
- 6 tato vāsanāśeṣān api bhāvān tena cakreṇa itthaṃ kṛtān … त्यानंतर केवळ वासनेच्या रूपाने उरलेल्या भावांचेही त्या चक्राने अशाच रीतीने केल्याचे…
- 7 evam asya anavarataṃ dhyāyinaḥ svasaṃvinmātraparamārthān sṛṣṭisthitisaṃhāraprabandhān sṛṣṭyādisvātantryaparamārthatvaṃ ca … अशा रीतीने अखंडपणे ध्यान करणाऱ्या, सृष्टी-स्थिती-संहाराचे प्रबंध स्वतःच्या…
- 8 abhyāsāt tu sarvepsitasiddhyādayo 'pi आणि अभ्यासाने तर सर्व इष्ट सिद्धी इत्यादीही (प्राप्त होतात).
- 9 svaprakāśaṃ samastātmatattvaṃ mātrādikaṃ trayam स्वप्रकाश, सर्वांचा आत्मा असणारे तत्त्व आणि मातृ-आदी (प्रमातृ-प्रमाण-प्रमेय) हे त्रय —
- 10 antaḥkṛtya sthitaṃ dhyāyed dhṛdayānandadhāmani अंतरात घेऊन, हृदयाच्या आनंदधामात स्थित असे ध्यान करावे.
- 11 tad dvādaśamahāśaktiraśmicakreśvaraṃ vibhum त्या बारा महाशक्तींच्या किरणांच्या चक्राचा ईश्वर असणाऱ्या विभू (सर्वव्यापी प्रभू)चे —
- 12 vyomabhir niḥsarad bāhye dhyāyet sṛṣṭyādibhāvakam व्योमांनी (इंद्रिय-छिद्रांनी) बाहेर निघून, बाह्य (विषयात) सृष्ट्यादी घडविणारे असे ध्यान…
- 13 tad grastasarvabāhyāntarbhāvamaṇḍalam ātmani मग सर्व बाह्य-आभ्यंतर भावांचे मंडल आत्म्यात ग्रासलेले असे —
- 14 viśrāmyan bhāvayed yogī syād evam ātmanaḥ prathā (त्यात) विश्रांत होत योग्याने भावन करावे;
- 15 iti saṅgrahaślokāḥ अशा या संग्रहश्लोक.
- 16 iti dhyānam अशा रीतीने ध्यान (विभाग).
- 17 tatra prāṇam uccicārayiṣuḥ pūrvaṃ hṛdaya eva śūnye viśrāmyati … येथे, प्राणाचे उच्चारण करू इच्छिणारा प्रथम हृदयाच्याच शून्यात विश्रांत होतो;
- 18 tadgrāsakavahnipraśame vyānodaye sarvāvacchedavandhyaḥ sphurati ती ग्रासणारी वह्नी प्रशांत झाल्यावर, व्यानाच्या उदयाने सर्व अवच्छेदाने रहित होऊन तो…
- 19 evaṃ śūnyāt prabhṛti vyānāntaṃ yā etā viśrāntayaḥ tā … अशा रीतीने, शून्यापासून प्रभृति व्यानापर्यंत ज्या या विश्रांती आहेत, त्याच निजानंद,…
- 20 tat etāsu uccārabhūmiṣu pratyekaṃ dvyādiśaḥ sarvaśo vā viśrāmya … तर या उच्चारभूमींमध्ये प्रत्येकी द्वि-द्वि इत्यादी रीतीने वा सर्वशः विश्रांत होऊन (साधक)…
- 21 tad eva sṛṣṭisaṃhārabījoccāraṇarahasyam anusandadhat vikalpaṃ saṃskuryāt āsu ca … तेच सृष्टी-संहाराच्या बीजोच्चारणाचे रहस्य अनुसंधान करत विकल्पाला संस्कारित करावे.
- 22 tatra prāg ānandaḥ pūrṇatāṃśasparśāt tata udbhavaḥ kṣaṇaṃ niḥśarīratāyāṃ … त्यांपैकी प्रथम आनंद, पूर्णतेच्या अंशाच्या स्पर्शाने;
- 23 ittham anātmani ātmabhāve līne svātmanaḥ sarvamayatvāt ātmani anātmabhāvo … अशा रीतीने अनात्म्यातील आत्मभाव लीन झाल्यावर, स्वतःचा आत्मा सर्वमय असल्यामुळे, आत्म्यातील…
- 24 tā etā jāgradādibhūmayaḥ turyātītāntāḥ या त्या जाग्रदादी (जागृतीपासून सुरू होणाऱ्या), तुर्यातीतापर्यंतच्या भूमी आहेत.
- 25 etāś ca bhūmayaḥ trikoṇakandahṛttālūrdhvakuṇḍalinīcakrapraveśe bhavanti आणि या भूमी त्रिकोण, कंद, हृदय, तालू आणि ऊर्ध्व-कुंडलिनी या चक्रांत प्रवेश केल्यावर घडतात.
- 26 evam uccāraviśrāntau yat paraṃ spandanaṃ galitāśeṣavedyaṃ yac ca … अशा रीतीने उच्चाराच्या विश्रांतीत जे परम स्पंदन, ज्यात अशेष वेद्य (ज्ञेय) गलित (विलीन)…
- 27 paraṃ cātra liṅgaṃ yoginīhṛdayam आणि येथे परम लिंग म्हणजे योगिनीहृदय.
- 28 tatra mukhyā spandanarūpatā saṅkocavikāsātmatayā yāmalarūpatodayena visargakalāviśrāntilābhāt ity alam तेथे मुख्य स्पंदनरूपता — संकोच-विकासात्मकतेने, यामल (युगुल) रूपतेच्या उदयाने, विसर्ग-कलेत…
- 29 aprakāśaḥ atra anupraveśaḥ येथे अप्रकाशात अनुप्रवेश (प्रवेशाचा मार्ग) आहे.
- 30 pūrvaṃ svabodhe tadanu prameye viśramya meyaṃ paripūrayeta प्रथम स्वतःच्या बोधात, मग प्रमेयात विश्रांत होऊन मेय (ज्ञेय) परिपूर्ण करावे;
- 31 pūrṇe 'tra viśrāmyati mātṛmeyavibhāgam āśv eva sa saṃhareta आणि येथे पूर्ण (ज्ञेया)त विश्रांत झाल्यावर मातृ-मेय (ज्ञाता-ज्ञेय) विभागाला तत्काळच…
- 32 vyāptyātha viśrāmyati tā imāḥ syuḥ śūnyena sākaṃ ṣaḍupāyabhūmyaḥ मग व्याप्तीने विश्रांत होतो.
- 33 prāṇādayo vyānanapaścimās tallīnaś ca jāgrat prabhṛti prapañcaḥ प्राणापासून सुरू होणाऱ्या, व्यानाने अंत होणाऱ्या (वृत्ती) आणि त्यात (शून्यात) लीन झालेला…
- 34 abhyāsaniṣṭho 'tra tu sṛṣṭisaṃhṛdvimarśadhāmany acireṇa rohet परंतु येथे अभ्यासनिष्ठ साधक तर सृष्टी-संहाराच्या विमर्शाच्या धामात (अधिष्ठानात)…
- 35 iti āntaraślokāḥ अशा या आंतरश्लोक.
- 36 iti uccāraṇam अशा रीतीने उच्चारण (विभाग).
- 37 asmin eva uccāre sphuran avyaktānukṛtiprāyo dhvaniḥ varṇaḥ tasya … याच उच्चारात स्फुरणारा, अव्यक्त अनुकृतीसारखा (अस्पष्ट अनुकरणासारखा) जो ध्वनी, तो वर्ण होय.
- 38 antaḥsparśadvimarśānantarasamudbhūtaṃ sitapītādyāntaraṃ varṇam udbhāvyamānaṃ saṃvidam anubhāvayati iti kecit अंतःस्पर्श आणि विमर्शानंतर लगेच उद्भूत झालेला, सित-पीत (श्वेत-पिवळा) आदी अंतरीचा वर्ण,…
- 39 vācyaviraheṇa saṃvitspandād indvarkagatinirodhābhyām वाच्याच्या (निर्दिष्ट अर्थाच्या) अभावामुळे, संवित्-स्पंदापासून, इंदु (चंद्र) व अर्क…
- 40 yasya tu samasampraveśāt pūrṇāṃ cidbījapiṇḍavarṇavidhau परंतु ज्याला सम-संप्रवेशामुळे (तोल राखलेल्या पूर्ण प्रवेशामुळे) — चिद्-बीज, पिंड व वर्ण…
- 41 iti āntaraślokaḥ असा हा आंतरश्लोक.
- 42 iti varṇavidhiḥ अशा रीतीने वर्णविधी (विभाग).
- 43 karaṇaṃ tu mudrāprakāśane vakṣyāmaḥ तर करणाविषयी आम्ही मुद्रांच्या प्रकाशनात (निरूपणात) सांगू.