Bhagavad Gītā (Kashmirian recension) · Chapter 9

Bhagavad Gītā (Kashmirian recension) — Chapter 9

भगवद्गीता

Bhagavadgītā


Chapter 9 35 verses

Begin reading Verse 1
  1. 1 idaṃ tu te guhyatamaṃ pravakṣyāmyanasūyave | jñānaṃ vijñānasahitaṃ … परंतु दोषदृष्टिरहित अशा तुला हे अत्यंत गुह्य ज्ञान विज्ञानासह मी सांगतो, जे जाणल्यावर तू…
  2. 2 rājavidyā rājaguhyaṃ pavitramidamuttamam | pratyakṣāvagamaṃ dharmyaṃ susukhaṃ kartumavyayam … ही राजविद्या (विद्यांचा राजा), राजगुह्य (गुह्यांचा राजा), उत्तम पवित्र, प्रत्यक्ष…
  3. 3 aśraddadhānāḥ puruṣā dharmasyāsya parantapa | aprāpya māṃ nivartante … हे परंतपा, या धर्मावर श्रद्धा नसलेले पुरुष मला न प्राप्त होता मृत्यु-संसाराच्या मार्गावर…
  4. 4 mayā tatamidaṃ kṛtsnaṃ jagadavyaktamūrtinā | matsthāni sarvabhūtāni na … अव्यक्तरूपी अशा मी हे संपूर्ण जग व्यापले आहे;
  5. 5 na ca matsthāni bhūtāni paśya me yogamaiśvaram | … आणि तरीही प्राणी माझ्यात स्थित नाहीत — माझा ईश्वरी योग पाहा!
  6. 6 yathākāśasthito nityaṃ vāyuḥ sarvatrago mahān | tathā sarvāṇi … ज्याप्रमाणे सर्वत्र संचार करणारा महान वायू नित्य आकाशात स्थित असतो, त्याप्रमाणे सर्व…
  7. 7 evaṃ hi sarvabhāveṣu carāmyanabhilakṣitaḥ | bhūtaprakṛtimāsthāya sahaiva ca … अशा प्रकारे सर्व भावांत (अवस्थांत) मी अलक्षित (न ओळखला जाता) संचार करतो, प्राण्यांच्या…
  8. 8 sarvabhūtāni kaunteya prakṛtiṃ yānti māmikām | kalpakṣaye punastāni … हे कुंतीपुत्रा, सर्व प्राणी कल्पाच्या अंती माझ्या प्रकृतीला प्राप्त होतात;
  9. 9 prakṛtiṃ svāmavaṣṭabhya visṛjāmi punaḥ punaḥ | bhūtagrāmamimaṃ kṛtsnamavaśaṃ … स्वतःच्या प्रकृतीचा आधार घेऊन, प्रकृतीच्या वशामुळे अवश झालेल्या या संपूर्ण प्राणिसमूहाला…
  10. 10 na ca māṃ tāni karmāṇi nibadhnanti dhanañjaya | … हे धनंजया, त्या कर्मांत उदासीनासारखा बसलेल्या व अनासक्त अशा मला ती कर्मे बांधत नाहीत.
  11. 11 mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ sūyate sacarācaram | hetunānena kaunteya jagad … हे कुंतीपुत्रा, माझ्या अध्यक्षतेखाली प्रकृती चराचर (जंगम-स्थावर) सृष्टी निर्माण करते;
  12. 12 avajānanti māṃ mūḍhā mānuṣīṃ tanumāsthitam | paraṃ bhāvamajānanto … माझे अव्यय व अनुत्तम असे परम स्वरूप न जाणणारे मूढ, मानवी देह धारण केलेल्या मला तुच्छ…
  13. 13 moghāśā moghakarmāṇo moghajñānā vicetasaḥ | āsurīṃ rākṣasīṃ caiva … वृथा आशा, वृथा कर्मे व वृथा ज्ञान असलेले ते अविवेकी आसुरी व राक्षसी अशा मोहक प्रकृतीला…
  14. 14 mahātmānastu māṃ pārtha daivīṃ prakṛtimāśritāḥ | bhajantyananyamanaso jñātvā … परंतु हे पार्था, दैवी प्रकृतीचा आश्रय घेतलेले महात्मे, मला प्राण्यांचे अव्यय आदिकारण…
  15. 15 satataṃ kīrtayantaśca yatantaśca yatavratāḥ | namasyantaśca māṃ bhaktyā … नित्य माझे कीर्तन करत, प्रयत्नशील राहत, दृढव्रती होऊन व भक्तीने मला नमन करत, नित्ययुक्त…
  16. 16 jñānayajñena cā'pyanye yajanto māmupāsate | ekatvena pṛthaktvena bahudhā … आणि इतर काही ज्ञानयज्ञाने यजन करत — एकत्वाने, पृथक्त्वाने, नानाविध रूपांत, विश्वतोमुख…
  17. 17 ahaṃ kraturahaṃ yajñaḥ svadhāhamahamauṣadham | mantro'hamahamevājyamahamagnirahaṃ hutam || … मी क्रतू आहे, मी यज्ञ आहे, मी स्वधा (पितृअर्पण) आहे, मी औषध आहे;
  18. 18 pitāhamasya jagato mātā dhātā pitāmahaḥ | vedyaṃ pavitramoṅkāra … मी या जगाचा पिता, माता, धाता व पितामह आहे;
  19. 19 gatirbhartā prabhuḥ sākṣī nivāsaḥ śaraṇaṃ suhṛt | prabhavaḥ … मी गती, भर्ता (पोषणकर्ता), प्रभू, साक्षी, निवास, शरण, सुहृद्, उद्भव, प्रलय, स्थान, निधान…
  20. 20 tapāmyahamahaṃ varṣaṃ nigṛhṇāmyutsṛjāmi ca | amṛtaṃ caiva mṛtyuśca … हे अर्जुना, मी तापतो (उष्णता देतो), मी पाऊस पाडतो आणि (तो) रोखतोही;
  21. 21 traividyā māṃ somapāḥ pūtapāpā yajñairiṣṭvā svargatiṃ prārthayante | … त्रैविद्य (तिन्ही वेद जाणणारे), सोमपान करणारे, पापमुक्त (पुरुष) यज्ञांनी मला पूजून…
  22. 22 te taṃ bhuktvā svargalokaṃ viśālaṃ kṣīṇe puṇye martyalokaṃ … तो विशाल स्वर्गलोक भोगून, पुण्य क्षीण झाल्यावर ते मर्त्यलोकात प्रवेश करतात;
  23. 23 ananyāścintayanto māṃ ye janāḥ paryupāsate | teṣāṃ nityābhiyuktānāṃ … जे लोक अनन्यपणे माझे चिंतन करत मला उपासतात, त्या नित्य अभियुक्त (एकनिष्ठ) (भक्तां)चा…
  24. 24 ye'pyanyadevatābhaktā yajante śraddhayānvitāḥ | te'pi māmeva kaunteya yajantyavidhipūrvakam … हे कुंतीपुत्रा, जे श्रद्धेने युक्त होऊन इतर देवतांचेही भक्त होऊन यजन करतात, ते देखील…
  25. 25 ahaṃ hi sarvayajñānāṃ bhoktā ca prabhureva ca | … कारण सर्व यज्ञांचा भोक्ता व प्रभू मीच आहे;
  26. 26 yānti devavratā devānpitṛnyānti pitṛvratāḥ | bhūtāni yānti bhūtejyā … देवव्रती (देवांचे उपासक) देवांना प्राप्त होतात, पितृव्रती पितरांना प्राप्त होतात, भूतांचे…
  27. 27 patraṃ puṣpaṃ phalaṃ toyaṃ yo me bhaktyā prayacchati … जो पान, पुष्प, फळ वा जल भक्तीने मला अर्पण करतो, ते भक्तीने अर्पिलेले (अर्पण) त्या…
  28. 28 yatkaroṣi yadaśnāsi yajjuhoṣi dadāsi yat | yattapasyasi kaunteya … हे कुंतीपुत्रा, तू जे करतोस, जे खातोस, जे हवन करतोस, जे दान देतोस आणि जे तप करतोस, ते…
  29. 29 śubhāśubhaphalairevaṃ mokṣyase karmabandhanaiḥ | saṃnyāsayogayuktātmā vimukto māmupaiṣyasi || … अशा प्रकारे तू शुभ-अशुभ फळ देणाऱ्या कर्मबंधनांतून मुक्त होशील;
  30. 30 samo'haṃ sarvabhūteṣu na me dveṣyo'sti na priyaḥ | … मी सर्व प्राण्यांविषयी समान आहे;
  31. 31 api cet sudurācāro bhajate māmananyabhāk | sādhureva sa … अतिशय दुराचारी (पुरुष)ही अनन्यभावाने मला भजत असेल, तर त्याला साधूच मानावे;
  32. 32 kṣipraṃ bhavati dharmātmā śaśvacchāntiṃ nigacchati | kaunteya pratijānīhi … तो लवकरच धर्मात्मा होतो आणि शाश्वत शांती प्राप्त करतो;
  33. 33 māṃ hi pārtha vyapāśritya ye'pi syuḥ pāpayonayaḥ | … हे पार्था, मला आश्रय करून जे पापयोनी असतील — स्त्रिया, वैश्य तसेच शूद्र — तेही परम गती…
  34. 34 kiṃ punarbrāhmaṇāḥ puṇyā bhaktā rājarṣayastathā | anityamasukhaṃ lokamimaṃ … मग पुण्यवान ब्राह्मण व भक्त राजर्षी (यांविषयी) काय सांगावे!
  35. 35 manmanā bhava madbhakto madyājī māṃ namaskuru | māmevaiṣyasi … तू माझ्या ठायी मन ठेव, माझा भक्त हो, माझे यजन कर, मला नमस्कार कर;