ईश्वरप्रत्यभिज्ञाकारिका
Īśvarapratyabhijñākārikā
- 1 nanu svalakṣaṇābhāsaṃ jñānam ekaṃ paraṃ punaḥ sābhilāpaṃ vikalpākhyaṃ … (ਸ਼ੰਕਾ:) ਨਿਸ਼ਚੇ ਹੀ ਇੱਕ ਗਿਆਨ ਸ੍ਵਲਕਸ਼ਣ (ਨਿਰੋਲ ਵਿਸ਼ੇਸ਼) ਦੇ ਰੂਪ ਵਿੱਚ ਪ੍ਰਤੀਤ ਹੁੰਦਾ ਹੈ;
- 2 nityasya kasya cid draṣṭus tasyātrānavabhāsataḥ ahaṃpratītir apy eṣā … ਅਤੇ ਕਿਉਂਕਿ ਕੋਈ ਨਿੱਤ, ਇਕਹਿਰਾ ਦ੍ਰਸ਼੍ਟਾ ਇੱਥੇ (ਗਿਆਨ ਵਿੱਚ) ਕਦੇ ਪ੍ਰਤੀਤ ਨਹੀਂ ਹੁੰਦਾ, ਇਹ 'ਮੈਂ' ਦੀ…
- 3 athānubhavavidhvaṃse smṛtis tadanurodhinī kathaṃ bhaven na nityaḥ syād … (ਸ਼ੰਕਾ:) ਹੁਣ, ਜਦੋਂ ਮੂਲ ਅਨੁਭਵ ਨਸ਼੍ਟ ਹੋ ਚੁੱਕਾ ਹੈ, ਤਾਂ ਉਸ ਦੇ ਅਨੁਰੂਪ ਸਮ੍ਰਿਤੀ ਕਿਵੇਂ ਉਪਜ ਸਕਦੀ…
- 4 satyāpy ātmani dṛṅnāśāt taddvārā dṛṣṭavastuṣu smṛtiḥ kenātha yatraivā-nubhavas … (ਸ਼ੰਕਾ:) ਪਰ ਆਤਮਾ ਨੂੰ ਮੰਨ ਵੀ ਲਈਏ, ਤਾਂ ਵੀ ਜਿਸ ਦ੍ਰਿਸ਼੍ਟੀ ਰਾਹੀਂ ਵਸਤੂਆਂ ਵੇਖੀਆਂ ਸਨ ਉਹ ਨਸ਼੍ਟ ਹੋ…
- 5 yato hi pūrvānubhavasaṃskārāt smṛtisaṃbhavaḥ yady evam antargaḍunā ko … (ਵਿਰੋਧੀ ਦਾ ਨਿਸ਼ਕਰਸ਼:) ਕਿਉਂਕਿ ਪੂਰਵ ਅਨੁਭਵ ਦੇ ਸੰਸਕਾਰ ਤੋਂ ਹੀ ਸਮ੍ਰਿਤੀ ਉਪਜਦੀ ਹੈ, ਤਾਂ ਫਿਰ ਇੱਕ…
- 6 tato bhinneṣu dharmeṣu tatsvarūpāviśeṣatah saṃskārāt smṛitisiddhau syāt smartā … (ਵਿਰੋਧੀ:) ਇਸ ਲਈ, ਭਿੰਨ ਖਣਿਕ ਧਰਮਾਂ ਵਿੱਚ, ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੇ ਸਰੂਪ ਦੀ ਸਮਾਨਤਾ ਕਾਰਨ, ਜਦੋਂ ਸੰਸਕਾਰ ਤੋਂ…
- 7 jñānaṃ ca citsvarūpaṃ cet tad anityaṃ kim ātmavat … (ਉੱਤਰ ਆਰੰਭ:) ਅਤੇ ਜੇ ਗਿਆਨ ਦਾ ਸਰੂਪ ਚਿਤ੍ ਹੈ, ਤਾਂ ਉਹ ਆਤਮਾ ਵਾਂਗ ਅਨਿੱਤ ਕਿਉਂ ਹੋਵੇ?
- 8 athārthasya yathā rūpaṃ dhatte buddhis tathātmanaḥ caitanyam ajaḍā … ਹੁਣ, ਜਿਵੇਂ ਬੁੱਧੀ ਅਰਥ (ਵਿਸ਼ੇ) ਦਾ ਰੂਪ ਧਾਰਨ ਕਰਦੀ ਹੈ, ਉਵੇਂ ਹੀ ਉਹ ਆਤਮਾ ਦੇ ਚੈਤੰਨ੍ਯ ਨੂੰ ਵੀ ਧਾਰਨ…
- 9 kriyāpy arthasya kāyādes tattaddeśādijātatā nānyādṛṣṭer na sāpy ekā … ਕਿਰਿਆ ਵੀ—ਦੇਹ ਆਦਿ ਅਰਥ ਦੀ—ਉਸ-ਉਸ ਦੇਸ਼ ਆਦਿ ਵਿੱਚ ਉਪਜਣ ਤੋਂ ਵੱਧ ਕੁਝ ਨਹੀਂ, ਕਿਉਂਕਿ ਹੋਰ ਕੁਝ ਨਹੀਂ…
- 10 tatra tatra sthite tat tad bhavatīty eva dṛśyate … ਕੇਵਲ ਇਹੋ ਵੇਖਿਆ ਜਾਂਦਾ ਹੈ ਕਿ ਉਸ-ਉਸ (ਅਵਸਥਾ) ਦੇ ਮੌਜੂਦ ਹੋਣ 'ਤੇ ਉਹ-ਉਹ ਉਪਜਦਾ ਹੈ—ਇਸ ਤੋਂ ਵੱਧ ਕੁਝ…
- 11 dviṣṭhasyānekarūpatvāt siddhasyānyānapekṣaṇāt pāratantryādyayogāc ca tena kartāpi kalpitaḥ (ਵਿਰੋਧੀ ਦਾ ਨਿਸ਼ਕਰਸ਼:) ਕਿਉਂਕਿ ਦੋਹਾਂ (ਕਾਰਨ ਤੇ ਕਾਰ੍ਯ) ਵਿੱਚ ਰਹਿਣ ਵਾਲੇ ਦੇ ਅਨੇਕ ਰੂਪ ਹਨ, ਕਿਉਂਕਿ…