समाः सुस्थीभूतो जपति विपरीतां यदि सदा
विचिन्त्य त्वां ध्यायन्नतिशयमहाकालसुरताम् ।
तदा तस्य क्षोणीतलविहरमाणस्य विदुषः
कराम्भोजे वश्या पुरहरवधू सिद्धिनिवहाः ॥११॥
samāḥ susthī-bhūto japati viparītāṃ yadi sadā |
vicintya tvāṃ dhyāyann atiśaya-mahākāla-suratām |
tadā tasya kṣoṇī-tala-viharamāṇasya viduṣaḥ |
karāmbhoje vaśyā purahara-vadhū siddhi-nivahāḥ ||11||
śikhariṇī
જો સુસ્થિર બનીને, વર્ષો સુધી તારું વિપરીત-રતિમાં મહાકાલ સાથેના અતિશય સંયોગનું ધ્યાન કરતો — તારો મંત્ર સદા જપે, તો પૃથ્વીતલ પર વિહરતા તે વિદ્વાન માટે પુરહર (શિવ)ની વધૂ અને સિદ્ધિ-સમૂહ તેના કરકમલમાં વશ્ય થઈ રહે છે.