त्यक्त्वा कर्मफलासङ्गं नित्यतृप्तो निराश्रयः ।
कर्मण्यभिप्रवृत्तोऽपि नैव किञ्चित्करोति सः ॥
४-२० ॥
tyaktvā karmaphalāsaṅgaṃ nityatṛpto nirāśrayaḥ |
karmaṇyabhipravṛtto'pi naiva kiñcitkaroti saḥ ||
4-20 ||
కర్మఫలాసక్తిని విడిచి, నిత్యతృప్తుడై, ఆశ్రయము లేనివాడై, కర్మమునందు ప్రవర్తించినను అతడు ఏదియు చేయడు.