त्यक्त्वा कर्मफलासङ्गं नित्यतृप्तो निराश्रयः ।
कर्मण्यभिप्रवृत्तोऽपि नैव किञ्चित्करोति सः ॥
४-२० ॥
tyaktvā karmaphalāsaṅgaṃ nityatṛpto nirāśrayaḥ |
karmaṇyabhipravṛtto'pi naiva kiñcitkaroti saḥ ||
4-20 ||
কৰ্মফলৰ আসক্তি ত্যাগ কৰি, নিত্যতৃপ্ত আৰু নিৰাশ্ৰয় হৈ, তেওঁ কৰ্মত প্ৰৱৃত্ত হ’লেও একো নকৰে।